Az interjúkra azért van szükség, hogy megállapíthassák a kérelmező személyazonosságát - személyazonossági okirat hiányában jelenleg erre másképp nincs lehetőség Nagy-Britanniában, mert az állampolgároknak nincs személyazonosságukat igazoló iratuk.

A beszélgetések során olyan kérdéseket tesznek majd fel, amelyek helyes megválaszolásával az érintettek igazolhatják személyazonosságukat (korábbi lakcímük vagy iskolájuk adatai). Az állampolgárok „azonosítása” hatalmas logisztikai feladat lesz. A kikérdezés a hivatalnokok ígérete szerint nem vesz majd igénybe több időt tíz percnél, s a lakosság 97 százaléka 20 mérföldön belül van a 70 központ egyikétől, ahol az interjúk lezajlanak.

Becslések szerint az útlevéllel való visszaélések 75 százaléka az első útlevél kiállításakor megelőzhető lenne, ugyanis az ekkor megadott hamis adatok nehezítik meg később a bűnüldöző munkát. A hatóságok megpróbálják azok tervét is meghiúsítani, akik halott gyermekek születési bizonyítványát felhasználva próbálnak útlevélhez jutni. Adatbázist állítottak össze az 1950-es évekig visszamenőleg azokról a gyermekekről, akik 18 éves koruk előtt haltak meg.