Az 1989. július 13-án történtekre az osztrák sajtó emlékeztetett. Ausztriában figyelmesen követik azokat az amerikai és más sajtóértesüléseket, amelyek szerint Mahmúd Ahmanidezsád új iráni elnöknek köze lehetett a teheráni amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalásához és 52 amerikai túszul ejtéséhez, valamint a Bécsben végrehajtott hármas gyilkossághoz.

Az osztrák hírszolgálati iroda emlékeztetett arra, hogy a kurd Gaszemlu azért érkezett Bécsbe, mert a fegyveres megoldásokkal szemben a tárgyalásokat részesítette előnyben, és titkos tárgyalásokra készült az iráni vezetés képviselőivel. Egy cseh lapnak nyilatkozó, Irakban élő kurd ellenzéki szerint az új iráni elnök volt az, aki akkor a bécsi iráni nagykövetségről fegyverekkel látta el a részben diplomáciai útlevelekkel felszerelkezett iráni kivégzőosztagot. Teherán nyomására a tettesek elhagyhatták Ausztriát. Egyikük - az iszlám forradalmi gárda egyik magas rangú funkcionáriusa - rendőrségi kísérettel juthatott ki a schwechati repülőtérre.

Az osztrák visszaemlékezések szerint 8 évvel később Erich Maximilian Schmid, a bécsi külügyminisztérium politikai részlegének akkori vezetője már nyugalomba vonulása után egy televíziós nyilatkozatában kijelentette: az akkori iráni nagykövet "meglehetősen világosan" a tudomására hozta, hogy veszélyes lehetne az Iránban tartózkodó osztrákok számára, ha a kurdok meggyilkolásával gyanúsítottakat bíróság elé állítanák Ausztriában. A gyilkos kommandó feltételezett tagjai a bécsi iráni nagykövetségen rejtőzködtek.

Franz Löschnak akkori belügyminiszter 1989 novemberének végén visszautasította azt a vádat, hogy a hatóságok "térdre estek a terrorizmus előtt", és tudtul adta, hogy letartóztatási parancsot adtak ki a gyanúsítottak ellen. Ugyanakkor Robert Danzinger, a közbiztonsági hivatal akkori vezérigazgatója egy nappal korábban utasítással csökkentette az iráni nagykövetség megfigyelését. Abolhaszan Baniszadr volt iráni elnök már 1991-es franciaországi száműzetésében kijelentette, hogy Teherán zsarolási eszközzel rendelkezett Ausztriával szemben, állítólag olyan dokumentumokkal, amelyek a Noricum-ügyként elhíresült botrányban illegális osztrák fegyverszállításról szóltak az iraki-iráni háború idejéből. Egy évvel később egy bécsi bíróság megvédte az osztrák szerveket, amikor a Gaszemlu özvegye által hivatali kötelesség elmulasztása miatt indított perben kimondta, hogy azok "semmiféle bűnös és törvényellenes kötelességszegést" nem követtek el.

Az osztrák parlamentben 1997-ben a szocialista-néppárti koalíció ellenállása miatt megbukott a zöldeknek és a liberálisoknak az a kezdeményezése, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tisztázza az esetleges eltussolási kísérleteket.