A felméréseket a száz választási körzet közül tizenötben végezték el, s a TV Klan televízió beszámolója szerint Berisha konzervatív pártja tizenegyben előnyre tett szert. Ezzel szemben a hivatalban lévő és a Fatos Nano miniszterelnök vezette Albán Szocialista Párt mindössze egy körzetben áll az élen. Három választási körzetben pedig fej-fej mellett halad az ország két legnagyobb pártja.

Albánia jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nemzetközi megfigyelők a vasárnapi választásokat rendezettnek és szabálytalanságoktól mentesnek nyilvánítsák, mivel a balkáni ország NATO- tagságra, az Európai Unióval pedig szorosabb kapcsolatok kialakítására, s ennek keretében társulási szerződés megkötésére törekszik. Mindkét szervezet figyelmeztette az albán hatóságokat, hogy csakis a szabad és szabályos választások biztosíthatják az albán integrációs törekvések megvalósulását.

A szavazás szerte az országban nyugodt körülmények között zajlott, csak kisebb szabálytalanságok történtek. Tiranában ugyanakkor agyonlőttek egy hivatalos választási képviselőt.

Exit poll felméréseket egyébként először végeztek a volt kommunista országban. Amennyiben az eddig közzétett adatok a végeredményt vetítik előre, visszatérhet a hatalomba a hatvanéves kardiológus Sali Berisha, aki 1992 és 1997 között Albánia elnöke volt.

Közvetlenül az urnazárást követően még mindkét nagy párt egyformán győztesnek hirdette magát.

Az Albán Szocialista Párt vezetője, az ország miniszterelnöke, Fatos Nano azt hangoztatta, hogy pártja a száz közvetlen mandátum 71 százalékát szerezte meg. Ezzel szemben Sali Berisha volt elnök hívei előtt az ellenzék "nagy győzelméről" beszélt.

Az albán választási bizottság nyilatkozatban ítélte el az elsietett győzelmi deklarációkat. "Mindkét párt megszegte a törvényt azáltal, hogy idő előtt győztesnek nyilvánította magát" - jelentette ki a bizottság elnöke. Alfred Moisiu államfő ugyancsak azzal vádolta a két nagy párt vezető képviselőit, hogy megsértették a választásokra vonatkozó erkölcsi kódexet.

A vasárnapi parlamenti választásokon 2,9 millió szavazásra jogosult polgár járulhatott az urnák elé, hogy megválassza a törvényhozás 140 képviselőjét. 100 mandátum sorsa közvetlen szavazással dől el, míg 40 képviselő pártlistán juthat a parlamentbe.