Chirac - amint azt még a mértékadó londoni lapok is első oldalon tálalták - a minapi kalinyingrádi hármas csúcson kacarászott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár egyetértésével a brit gasztronómián, és ha már itt tartott, rúgott egy jókorát a brit gazdákba is.

A francia államfő, akinek eddig sem volt túl jó sajtója Nagy-Britanniában, a terített asztal melletti beszélgetés során elejtett egyik megjegyzésében - amelyet "véletlenül" meghallottak a jelenlévő újságírók - azt találta mondani: nem lehet megbízni abban az országban, amelynek annyira rossz a konyhája, mint Angliának. Még hozzátette, hogy Finnország után Nagy-Britanniában a legszörnyűbb a koszt.

Hogy a finn konyhával Chiracnak mi a baja, a londoni híradásokból nem derült ki, de az régóta közismert, hogy az angolokról alkotott, nem túl hízelgő általános francia vélemény egyik központi eleme a mélyen lenézett brit gasztronómia.

A francia elnök mindazonáltal szórt még egy jó adag sót is az angol önérzeten általa ejtett mély sebbe, kijelentvén: az egyetlen dolog, amellyel a britek hozzájárultak az európai mezőgazdasághoz, a kerge marha volt.

Chirac ezzel a brit mezőgazdaság újkori történetének legnagyobb katasztrófájára utalt, arra a marhakór-járványra, amely a nyolcvanas-kilencvenes években teljesen tönkretette a brit szarvasmarha-ágazatot.

Az ügy kapcsán megszólaló brit agrár- és gasztronómiai szakértők kedden mindazonáltal hangsúlyozták, hogy az azóta életbe léptetett, drákói szigorúságú szűrési előírások nyomán a brit marhahús mára a legbiztonságosabbá vált az egész világon, ha pedig valaki jót akar vacsorázni, Londonnál jobb helyet nem talál, hiszen itt a világ összes konyhája képviselteti magát.

A brit sajtó értesülése szerint Tony Blair kormányfő - aki egyébként is erősen megorrolt Chiracra a legutóbbi, kudarcos brüsszeli EU-csúcson - dühöngve nyugtázta a francia elnök oldalvágását, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője azonban csak annyit mondott: vannak ügyek, amelyekre "egyszerűen nem reagálunk".