A magyar fiatalok mintegy harmincfős csoportja állítólag azért mert Révkomáromba, hogy ellenvéleményt nyilvánítson az ott gyülekező szlovák szélsőjobboldaliak magatartásával szemben, akik a szláv írásbeliséget megteremtő bizánci szerzetesek, Cirill és Metód ünnepén a Hitler csatlósaként fennállt első szlovák állam félkatonai szervezetének egyenruháit utánzó öltözetben rendeztek magyarellenes felhangoktól nem mentes demonstrációt.

Néhány héttel korábban ugyanez a társaság Rozsnyón rendezett katonai jellegű felvonulást, ahol a Kossuth-szobor eltávolítását követelték és le is köpködték a sok évtized múltán két éve ismét felállított szobrot.

Kedden a magyar és a szlovák csoport között szócsata alakult ki. A magyarok "Vesszen Trianon" közbekiabálással zavarták meg az eseményt, mire a szlovákok "Szlovákia a miénk, Szlovákiát nem adjuk" felkiáltásokkal válaszoltak, majd egymást túlharsogva folytatták.

A tettlegességnek a két csoportot egymástól sorfallal elkülönítő rendőrség vette elejét: a magyar csoportot - gumibotot is használva - kiszorították a demonstráció helyszínéről. Négy magyar állampolgárságú fiatalembert őrizetbe vettek. Három ellen az volt a gyanú, hogy "Heil"-eztek, a negyedik pedig állítólag elvitt egy koszorút a Cirill-Metód szobor elől, de ezt később eldobta.

Ha az ügyész a vádemelés mellett dönt és Szlovákiában - akár jelenlétükben, akár távollétükben - folytatják le az eljárást, akkor az ítélet végrehajtását tekintve több lehetőség jöhet számításba. Egyrészt az ítélet birtokában Szlovákia területére hatályos elfogatóparancsot adhatnak ki ellenük, ami csak abban az esetben hajtható végre, ha Szlovákia területére lépnek. Mód kínálkozik arra is, hogy Szlovákia jogsegélyt kér Magyarországtól. Ennek kétféle fejleménye lehetséges: az egyik, hogy az érintetteket Magyarországon rendelik be kihallgatásra, s jegyzőkönyvét megküldik a szlovák hatóságoknak; a másik lehetőség, hogy Magyarország átveszi az eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az eljárás, a döntéshozatal és az esetleges ítélet végrehajtása  Magyarországon történik meg - tájékoztatotta MTI pozsonyi tudósítóját  Risko Nagy László, a pozsonyi magyar nagykövetség konzulja, és hangsúlyozta: - "Az nem történhet meg, hogy Magyarország kiadja az érintettet, mert ezt a magyar alkotmány tiltja. Az illető csak egyetlen kivételes esetben adható ki: ha történetesen háborús bűnösnek minősül, mert emberiség ellen bűntett terheli. Természetesen ez esetben erről szó sincs".

Ha az ügyész vádat emel a két magyar gyanúsított ellen, akkor nagy valószínűség szerint az eljárást a vádlottak távollétében folytatják le, ám szinte biztos, hogy a jogsegély intézményével nem kívánnak majd élni, mert ezt rendszerint csak rendkívül súlyos bűncselekmények esetében alkalmazzák - tette hozzá  a magyar diplomata.