© AP

Öt ellenfele közül csak kettőnek sikerült 1 százaléknál több szavazatot szereznie. A választáson igen nagy arányú, 74,67 százalékos volt a részvétel. Kurmanbek Bakijev március 25 óta tölti be az ügyvezető államfői tisztet, azóta, hogy a parlamenti választások eredményének állítólagos meghamisítása miatt feldühödött emberek megrohanták a kormányzati intézményeket, s Aszkar Akajev addigi elnököt az ország elhagyására kényszerítették. Akajev Moszkvában keresett menedéket, és némi huzavona után lemondott tisztségéről.

Bakijev azóta főleg annak szentelte erőfeszítéseit, hogy helyreállítsa Kirgizisztánban a rendet, lecsöndesítse az indulatokat, s ezért bírálatokat is kapott azoktól, akik határozottabb, a demokratikus fejlődés irányába mutató politikát vártak tőle. Győzelmét az elnökválasztáson azzal biztosította be végleg, hogy legfőbb riválisának, Feliksz Kulovnak miniszterelnöki posztot ígért, s Kulov ezért visszalépett a versengéstől.

Megfigyelők szerint a választás igazi tétje, hogy Kirgizisztán tovább tud-e haladni a korábban megkezdett úton, megmarad-e a "demokrácia szigetének" egy tekintélyuralmi rendszerektől uralt térségben.

Aszkar Akajev, aki elismert tudósból lett pártfunkcionárius, és még a szovjet időkben került pártvezetőként a köztársaság élére, a függetlenség 1991-es elnyerése után viszonylag nyitott politizálást folytatott, és csak hivatali ideje utolsó éveiben váltott stílust, kezdte egyre növekvő türelmetlenséggel elutasítani az ellenzéki véleményeket.