Tetszett a cikk?

Londonban bombák robbantak, mert bombákat akartak robbantani. De ez egy háborúban nem szokatlan és nem is meglepő. Négy évvel a World Trade Center ikertornyainak lerombolása után érdemes lenne tudomásul venni, hogy a liberális demokráciákat megtámadták. Ez a háború azonban nem előzmény nélkül való.

Khomeini győzelemre vitte az első fundamentalista iszlám forradalmat. Nem

© AP
 fegyverekkel, hanem a tömegek alulról jövő nyomásával. Az iszlám fundamentalizmus Iránban hatalomra jutott. A „mecsetek forradalma” sikerét egy új fegyvernek (is) köszönhette: a nem sokkal korábban elterjedt kazettás magnetofonnak. Mondhatni a média először vált konkrét harceszközzé.

A minta megadatott: lehet az iszlám világban is a hatalommal szemben győztes forradalmat véghez vinni. Az angolok által szétszabdalt arab nemzet ujraegyesítésének ideája már többször felmerült, mind világi, mind vallási megközelítésben.  A Bath párt világi, pánarab mozgalma ugyanúgy ezt tűzte zászlajára, mint az iszlám nevében fellépő áramlatok, amelyeknek közös célja   "az iszlámban egyesülő arab nemzet" volt.  Az iszlám vallási mozgalmak  a szovjet rendszert - amíg tartott - nem tekintették kimondottan  ellenségnek,  igyekezetek vele- a közös érdekek mentén - jól kijönni,  különösen akkor, amikor cserébe anyagi és politikai támogatást kaptak.  

A Szovjetunió, pontosabban a Varsói Szerződés kimúlásával a közel-kelet mozgalmai úgy érezték, leomlottak a korlátok, szabad a gazda. Szaddam még azt sem várta meg, míg a szocialista világrendszer koporsójába beverik az utolsó szöget, máris lerohanta Kuvaitot.

Az iszlám fundamentalizmus előtt reális alternatívaként felmerülhetett az iráni minta követése és a közel-kelet arab országiban a hatalom megszerzése. Az iráni minta adta is magát: a forradalom a mecsetekben kiteljesedett, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás területén végzett tevékenysége eredményeként jelentősen nőtt a befolyása a társadalomra. Az izraeli-palesztin konfliktust az iszlám fundamentalizmus a Szovjetunió nélkül is remekül ki tudta használni politikai céljaira.  A fundamentalisták felismerték, hogy céljaik eléréséhez rendelkezésükre állnak a megfelelő eszközök: nevezetesen a terror és a média. MIndkettő a  hatalommal szembeni társadalmi nyomás sikerét hivatott biztosítani. 

A kibontakozott arab fundamentalista iszlám forradalom háborút visel a hatalomért, ennek menetét és kimenetelét határozza meg a terrorral vívott hadművelet. Közelebbi céljuknak a hatalom megszerzése tűnik. A   nyugatbarát arab rezsimek megbuktatásával a háborúnak  nem lesz vége, a fundamentalista iszlám nem tudja elkerülni a liberális demokráciákkal való összecsapást. Nyilván újabb erőszakos cselekményekre ragadtatják őket eddigi sikereik, hiszen a terror és a média, így együtt, igazolták várakozásaikat,   hatékony  fegyvereknek tünnek politikai céljaik eléréséhez.

Igaz, az iraki hadművelet jelentősen csökkentette egyes arab országok harci kedvét, közelebb hozta a palesztin-izraeli megegyezés lehetőségét,  hozzájárult a nyugatbarát arab rezsimek belpolitikai mozgásterének bővüléséhez. Ám a fundamentalista iszlám mindezt csak átmenetinek tartja. A hatalomért folytatott háborújában minden erejével azon van, hogy a liberális demokráciákat rábírja: hagyják ott a Közel-Keletet. Úgy kalkulálnak, hogy a kellő mennyiségben adagolt terror a nyugati társadalmakban a félelem olyan fokát képes előidézni, amelynek hatására társadalmi nyomás alakul ki a nyugatbarát arab rezsimek támogatásának beszüntetésére. 

Márpedig, ha a nyugati  kormányok hatalmon akarnak maradni, nem engedhetik meg maguknak, hogy szembekerüljenek  a tömegnyomással, és kiálljanak a nyugatbarát arab rezsimek mellett.   Az iszlám fundamentalizmus céljai eléréshez a terroron kívül számíthat az antiglobalista mozgalmak, a nyugati „lila” baloldal és tán’ még a környezetvédő mozgalmak - akaratlanul is céljaikat szolgáló  -  tevékenységére is.

Mi a megoldás? Mindenesetre hiba lenne a  terrort helyezni a  középpontba, ezzel csak a terrort alkalmazó politika elképzelése valósul meg.  Ha háború van, akkor a háború törvényeit kell alkalmazni: a megsemmisítés és a megóvás dialektikáját. Meg kell védeni a liberális demokráciák polgárait a terrorral szemben mindenhol Európában, Egyiptomba, bárhol a világon és hatástalanítani kell a szélsőséges  arab iszlám forradalmat. A megtámadott rezsimeket kell megvédeni, őket kell a hatalomban megtartani, tőlük kell elvárni, hogy a fundamentalista iszlám szoruljon vissza a mecsetekbe.  Hogy visszaszoruljon ahhoz erő kell – katonai erő.

Ezt a háborút a Közel-Keleten kell megvívni, nem Londonban.  A terror akkor szűnik meg, ha értelmét veszti.  

Pick Róbert

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
WHO: Európában percenként 160-an fertőződnek meg a koronavírussal

WHO: Európában percenként 160-an fertőződnek meg a koronavírussal

Felhős, de csapadékmentes idő várható pénteken

Felhős, de csapadékmentes idő várható pénteken

Döntött az MNB: egyelőre nem lehet kereskedni a lélegeztetőgép-beszerzés egyik szereplőjének részvényeivel

Döntött az MNB: egyelőre nem lehet kereskedni a lélegeztetőgép-beszerzés egyik szereplőjének részvényeivel