A legutolsó helyezett ismét Észak-Korea lett a Reporters sans Frontiers (Riporterek Határok Nélkül – RSF) nemzetközi szervezet által negyedik alkalommal kiadott, sajtószabadságot értékelő listán. A 167 országot szerepeltető felsorolásban Észak-Koreát Eritrea (166.) és Türkmenisztán (167.) előzi meg. A szervezet ezeket az országokat a hírvilág „fekete lyukának” nevezi magánkézben lévő médiumaik miatt, amelyek nem teszik lehetővé a sajtó szabadságát és függetlenségét.

A kormány propagandistái pusztán az újságok, tévék és rádiók az utolsó helyen kullogó országokban. Aki megszegi a politika alkotta szabályokat, súlyos megtorlásra számíthat: börtönbüntetés, a hatóságok zaklatása, pszichológiai nyomás, megfélemlítés, 24 órás házi őrizet válhat számára mindennapossá.

Kelet-Ázsia (Burma 163., Kína 159., Vietnam 158., Laosz 155.), Közép-Ázsia (Türkemisztán 165., Üzbegisztán 155., Afganisztán 125., Kazahsztán 119.) és a Közel-Kelet (Irán 164., Irak 157., Szaúd-Arábia 154., Szíria 145.) azok a helyszínek, ahol a legnehezebb idők járnak az újságírókra. Az elnyomó kormányok vagy a fegyveres erők uralta médiának esélye sincsen a független, objektív tájékoztatásra.

A 157. helyen álló Irak helyzete egyáltalán nem javult az elmúlt egy évben – állítja az RSF. Legalább 24 újságíró és médiamunkás halt meg idén az országban, ezzel az iraki konfliktus a II. világháború utáni időszak - média szempontból – legvéresebb konfliktusa. A 2003 márciusában kezdődött háborúnak eddig 72 médiában dolgozó munkatárs esett áldozatul.

A lista pozitív hősei az afrikai és latin-amerikai országok (Benin 25., Namíbia 25., El Salvador 28., Cape Verde 29., Mauritius 34., Mali 37., Costa Rica 41., Bolívia 45.).

A nyugati demokráciák súlyos mélyrepülésben vannak a sajtó szabadságát illetően – értelmezi listáját a szervezet. Az Egyesült Államok 44. helye egy huszassal hátrébb csúszott tavaly óta. Magyarázat lehet rá a New York Times újságírójának, Judith Miller-nek a bebörtönzése vagy a források védelmét korlátozó jogi lépések miatt. Kanada 21. helye is hasonló intézkedéseknek köszönhető. Franciaország (30.) szintén csúszott tavalyi besorolásához képest. Az indok az újságírók rendőrségi kihallgatása, illetve a szerkesztőségek elleni nyomozás lehet.

A lista élén – az elmúlt évekhez hasonlóan – az észak-európai országok vannak: Dánia, Finnország, Írország, Izland, Norvégia és Hollandia – ahol a sajtószabadságot régóta és következetesen biztosítják. Az első tíz ország mind európai. A többi kontinensről előkelő helyet szerzett Új-Zéland (12.), Trinidad és Tobago (12.) valamint Dél-Korea (34.).

A függetlenségüket nemrég el- vagy visszanyert országok, amelyek nagyon ügyelnek a sajtószabadság biztosítására, bizonyítékul szolgálnak arra, hogy ferdítés a vezető politikusok állítása miszerint: évtizedekbe kerülhet a demokrácia megszilárdítása. Kilenc olyan ország, amely az elmúlt 15 évben vált függetlenné, szerepel az első 60 ország között – Szlovénia (9.), Észtország (11.), Lettország (16.), Litvánia (21.), Namíbia (25.), Bosznia – Hercegovina (33.), Macedónia (43.), Horvátország (56.), Kelet – Timor (58.). Hazánk javított tavalyi helyzetén a sajtószabadság listáján: 28. helyét idén a 12. helyre cserélte.

A lista készítői vitába szállnak azzal a még fejlődő, szegény országok politikusai által sokat hangoztatott alaptétellel is miszerint a gazdasági fejlődés teremthet igazán termékeny közeget a demokráciának és az emberi jogoknak. Az index előkelő helyezései valóban gazdag országok által domináltak, de számtalan szegény ország (kevesebb, mint 1000 dollárnyi GDP/fő 2003-ban) is szerepel az első hatvan között (Benin (25.), Mali (37.), Bolívia (45.), Mongólia (53.), Niger (57.), Kelet – Timor (58.)).

Az RSF 14 partner szervezet és 130 tudósító, újságíró, szakértő, kutató, emberi jogi aktivista közreműködésével készítette el 167 országot besoroló listáját.