Tetszett a cikk?

További segélyekre van szükségünk - mondja ki kertelés nélkül Nabil Saat (67 éves) veterán palesztin politikus, aki - bár annak idején Arafat bizalmasa volt - a két hete alakult új palesztin kormánynak is oszlopos tagja. Az újdonsült miniszterelnök-helyettes lehetségesnek tartja a szélsőséges Hamász integrálását a Palesztin Hatóságba.

© Dudás Szabolcs
HVG: Nézete szerint politikai vagy inkább gazdasági eredményeket hozott az új palesztin vezetés számára a múlt héten Londonban tartott Palesztina-konferencia?

N. S.: Politikai szempontból két eredményt is elkönyvelhettünk. Az egyik, hogy 23 állam, köztük az USA, Európa, Oroszország és az arab országok vezető politikusai vettek részt a független palesztin állam létrehozását támogató konferencián; ez kiállást jelent a palesztin nép és a Palesztin Hatóság mellett. A másik eredmény az, hogy a további tárgyalások kiindulópontjának a konferencia résztvevői az úgynevezett útitervet tartják, amely kölcsönös engedmények révén önálló palesztin állam létrehozását ígérte. Igaz, a londoni találkozó nem ment tovább általános politikai kérdések megvitatásánál, de mi a magunk részéről mindenképpen a Palesztin Hatóságot támogató fórumnak tekintjük. Gazdasági szempontból viszont, bár a résztvevők kinyilvánították készségüket a palesztin gazdaság, a palesztin intézmények és a biztonsági rendszer kiépítésének finanszírozására, nem gondolom, hogy a konferencia túl sok friss pénzt hozott volna számunkra.

HVG: Meglepő, amit mond, hiszen a Londonban tett felajánlások összege a hírek szerint elérte az 1,2 milliárd dollárt.

N. S.: Abból a pénzből, amit most a Palesztin Hatóságnak ígértek - beleértve az amerikaiak 350 millió és az Európai Unió 330 millió dolláros segélyét -, szinte semmi nem új, ezeket az összegeket tavaly decemberben Oslóban már felajánlották nekünk. Az egyetlen kivétel Katar 7 millió dolláros ígérete.

Nabil Saat

Az egykor Jasszer Arafat palesztin vezető jobbkezének tartott politikus az egyiptomi Alexandriában és az egyesült államokbeli Pennsylvaniai Egyetemen tanult pénzügyeket és közigazgatást, közgazdaságtanból doktorált. 1970-ben már a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) tervezési központját vezette Bejrútban, később a PFSZ madridi, majd washingtoni képviselője, aztán külpolitikai főtanácsadója. 1989-től tervezési és nemzetközi együttműködési, 1996-tól gazdasági és tervezési miniszter, a PFSZ legbefolyásosabb szervezetének számító Fatah központi bizottságának tagja. 1997 nyarán a palesztin parlament egyik bizottsága közpénzek hűtlen kezelésével vádolta meg - következmények nélkül. 2003-tól idén február végéig külügyminiszter; a most megalakult reformkabinet egyik utolsó arafatista tagjaként miniszterelnök-helyettes és tájékoztatási miniszter.

HVG: Eszerint a konferencia házigazdája, Tony Blair brit kormányfő hiába várta, hogy az Öböl menti arab országok ezúttal mélyebben a zsebükbe nyúljanak. A gazdag arab országok annak idején állítólag azért állították le a palesztinok segélyezését, mert Arafat a Kuvaitot megtámadó Szaddám Huszein akkori iraki elnököt támogatta.

N. S.: Ez tévedés, hiszen 2002-2004 között az Öböl menti államok összesen 1 milliárd dollárt adtak a Palesztin Hatóságnak, ebből 150 millió dollárt éppen Kuvaittól kaptunk. Szaúd-Arábia is egészen két hónappal ezelőttig, vagyis Arafat elnökségének teljes időszaka alatt jelentős összegekkel támogatott minket. Most azonban új segélyekre lenne szükségünk.

HVG: Annál is inkább, mivel egyes információk szerint éves költségvetésük fele hiányzik.

N. S.: Körülbelül 350-400 millió dollár hiányzik a közel 1 milliárdból. Mivel a Londonban megerősített felajánlások túlnyomó része csak meghatározott célra, például építkezésre vagy humanitárius programokra fordítható, mindössze 180-200 millió dollár marad a költségvetési hiány mérséklésére.

HVG: A lehetséges adományozók többször is jelezték, hogy a mindmáig jellemző korrupciót tekintik a fő akadálynak a segélyek folyósításában. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is úgy győzte meg az amerikai kongresszust a támogatás helyességéről, hogy azt ígérte: a korrupt - főleg nem kormányzati - szervezetek kiiktatásával a segélyeket közvetlenül az egyes projektek finanszírozására továbbítják.

N. S.: Az igazság az, hogy évről évre több segélyt kaptunk a Nyugattól: 2000 óta átlagosan évi 400-450 millió dollárt. Most azonban ennél többre van szükségünk, mivel az intifáda alatt a palesztin területeket ért izraeli támadások tönkretették a gazdaságot.

HVG: Ha már az okok és okozatok régiójába tévedtünk, válaszolna iménti felvetésünkre is: például mire használták fel az eddig kapott segélyeket?

N. S.: A kilencvenes évek közepének évi 6-7 százalékos gazdasági visszaeséséből 2000-re 8-9 százalékos növekedés lett. Ezekben az években tehát a palesztin gazdaság jelentős prosperitást ért el. Ám ekkor jött az intifáda. Az intifáda, amely talán izraeli civileket is érintett, s ezt mindenki elítélte. Meglehet, hogy az izraeliek ezekért az akciókért vágtak vissza, de ezzel elpusztították a palesztin ipart és mezőgazdaságot, lerombolták az otthonokat, az iskolákat és az infrastruktúrát. Ezt most mind újra fel kell építenünk.

HVG: Tehát mindent nulláról kell kezdeniük?

N. S.: Nem teljesen, de nagyon sok a tennivaló. Ám mindehhez csak akkor tudunk hozzáfogni, a palesztinok csak akkor tudnak szabadon termelni és kereskedni, ha Izrael eltávolítja az útakadályokat, megszünteti a blokádokat, és véget vet az ellenünk irányuló ostromnak.

HVG: Ezek szerint egyetért Mahmúd Abbász palesztin elnök közelmúltban tett kijelentésével, miszerint a palesztin gazdaság tönkremenetelének fő oka az intifáda?

N. S.: Éppen ellenkezőleg: szerintem mindennek az oka az izraeli megszállás. Az intifáda konfrontációhoz vezetett, és az izraeliek kollektívan minden palesztint megbüntetnek.

Második oldal (Oldaltörés)

HVG: Izrael elégedetlen volt a londoni konferenciával, mivel annak résztvevői nem követelték elég határozottan a Palesztin Hatóságtól a terrorizmus infrastruktúrájának felszámolását. Mit tart arról a követelésükről, hogy fegyverezzék le a szélsőséges palesztin szervezeteket?

N. S.: Az izraeliek mindig többet akarnak. Ha valóban megkezdték volna, amit a februári palesztin-izraeli csúcstalálkozón, Sarm es-Sejkben megígértek, hogy kivonulnak néhány ciszjordániai városból, akkor most sokkal kedvezőbb lenne a helyzet. De eddig egyetlen centimétert sem vonultak vissza a palesztin területekről. Pedig elsősorban Szíriát vádolják a legutóbbi tel-avivi merénylet elkövetésével is. Nem értem, mit akar Izrael. Talán azt, hogy kitörjön a polgárháború a palesztinok között? Ez nemcsak nekünk, nekik sem lenne jó.

HVG: Ezzel azt akarja mondani, hogy ha fellépnének a saját szélsőségeseikkel szemben, azzal polgárháború kitörését kockáztatnák?

N. S.: Meg kellene kérdezni az izraeliektől, miért nem számolják fel ők a saját terrorista infrastruktúrájukat. Ha békét akarnak, meg kell szüntetniük a palesztin területeken létesített településeket. Csak ez után várhatják tőlünk az Izrael ellen harcoló szervezetek feloszlatását.

HVG: Ön szerint a szélsőséges Hamászt lehet demokratikus módon integrálni a Palesztin Hatóságba?

N. S.: Igen, úgy gondolom, lehetséges, és mindent megteszünk, hogy ez bekövetkezzen.

HVG: Annak ellenére is, hogy a Hamász - a Fatahhal ellentétben - nem fogadja el Izrael létét?

N. S.: Ez igaz, de ha elfogadják a demokrácia szabályait, akkor Izraelt is el kell ismerniük.

HVG: Ha elfogadják. De ki most az úr Gázában? A helyhatósági választásokon a Hamász jelentős sikereket ért el.

N. S.: A Hamász kilenc kisebb településen kapott 68 százalékot; az azokon élő mintegy 90 ezer fő a teljes palesztin lakosság kevesebb mint öt százaléka. Mindent megtesznek azért, hogy növeljék a népszerűségüket, de egyelőre nincsenek többségben.

HVG: Áprilisban újabb helyhatósági, júliusban pedig általános választások lesznek a palesztin területeken. Mire számít? Tovább erősödhet a Hamász?

N. S.: Elnökjelöltet sem állítottak - igaz, az ellenzék jelöltjét, Marvan Bargutit támogatták. Nekünk viszont, a Fatahnak, mindent meg kell tennünk, hogy visszaszerezzük az emberek támogatását. Ezt úgy tudjuk elérni, ha megmutatjuk a béke lehetőségét, és azt, hogy a béke prosperitást hozhat. Ezt azonban eddig sajnos nem tudtuk megtenni. Londonban talán megtört a jég - talán máshol is megértik, mennyire fontos felcsillantani a béke és a jólét reményét a palesztin nép előtt.

HVG: Az új kormánynak ön az egyetlen olyan tagja, aki egyúttal a palesztin parlamentnek is képviselője.

N. S.: Nem szeretek magamról beszélni. Mindenesetre én mindent elkövetek azért, hogy valódi béke jöjjön létre, tárgyalások útján, mindkét fél részvételével. De én a palesztinokat képviselem, értelemszerűen nem kívánok mindent elfogadni, amit az izraeliek akarnak.

HVG: Abból, amit mondott, úgy látszik: még nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az izraeliek és a palesztinok tudjanak bízni és hinni egymásnak.

N. S.: Sok izraelivel dolgoztam együtt, akiknek hiszek, és akikkel jó viszonyban vagyok. Ilyen volt Jichák Rabin, Simon Peresszel is szorosan együttműködtünk, de a Likud soraiban is vannak olyanok, akikkel kapcsolatban álltam és állok ma is. De nem az egyes politikusok, hanem a kormány politikája a mérvadó. A kormányok pedig - legalábbis a demokráciákban - nem maradnak örökké hatalmon.

BŐHM ÁGNES

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Világ

Demokratizálási kísérletek a Közel-Keleten

Példátlan politikai változások zajlanak az arab világban: a szabad palesztin és iraki választás után a tömegtüntetések nyomására megkezdődhet a szír csapatok kivonása Libanonból, helyhatósági szavazást tartanak Szaúd-Arábiában, többjelöltes elnökválasztás várható Egyiptomban. Kérdés, mindez valóban a térség demokratikus átalakulásának kezdete-e, és mi köze van mindehhez az iraki háborúnak.

Nagyon rosszul állnak a magyarok a szűrővizsgálatokkal

Nagyon rosszul állnak a magyarok a szűrővizsgálatokkal

Szoboszlai a BL-ben is olyan gólt rúgott, amiről napokig fognak beszélni

Szoboszlai a BL-ben is olyan gólt rúgott, amiről napokig fognak beszélni

Olaszországban erősen megugrott a fertőzöttek száma, de a teszteléseké is

Olaszországban erősen megugrott a fertőzöttek száma, de a teszteléseké is