A javaslatot az idei év végéig kell a cseh kormány elé terjeszteni az illetékes miniszterelnök-helyettesnek – olvasható a csehországi nemzeti kisebbségek 2004. évi helyzetéről készült jelentésben, amelyet idei júniusi ülésén fogadott el a Jirí Paroubek vezette kormány, s amelyet a napokban hoztak teljes terjedelmében nyilvánosságra.

A problémát először a Cseh- és Morvaországi, valamint Sziléziai Németek Szövetsége vetette fel, amely 2001 júliusában petíciót intézett a kormányhoz és kérte az országban maradt, a háború után jogsértéseket szenvedett németek kárpótlását. Hasonló beadvánnyal fordult a cseh kormányzathoz a Horvát Nemzetiségű Polgárok Szövetsége is. A kormány 2003 augusztusában a beadványokat hivatalosan elfogadta és megbízta az akkori illetékes kormányfő-helyettest, Petr Marest a jogszabály-előkészítéssel.

A kormány mellett működő kisebbségi tanáccsal együttműködésben elkészített és "humanitárius gesztusként" ismertté vált elképzelés 2004 februárjában aztán már egy magasabb kormányzati előkészítő szakaszba jutott. A pénzügyminisztérium megerősítette, hogy az ügy rendezésére az államkasszából 60 millió koronát különítenek el. Az érintettek kárpótlása egyszeri politikai aktus lenne.

A most nyilvánosságra hozott jelentésből kiderül, hogy a humanitárius gesztus elsősorban azoknak szólna, akik a náci rendszer aktív ellenzői voltak, akik bizonyították a Csehszlovák Köztársaság iránti hűségüket, és üldözve voltak a náci rendszer, illetve a II. világháború után a mai Cseh Köztársaság területén az úgynevezett ellenséges lakosság elleni intézkedések nyomán elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A kárpótlást kapnak, akik tartós egészségkárosodást szenvedtek, s mindezekért a mai napig nem voltak semmiféle módon, illetve csak elhanyagolható módon kárpótolva.

A második célcsoportot a Cseh Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek tagjai, tehát németek, horvátok, lengyelek, magyarok, valamint más nemzetiségűek alkotják, akiket a II. világháború utáni intézkedések negatívan érintettek.