Dzsalal Talabani iraki elnök a brit ITV televízió interjújában azt mondta, 2006 végéig kivonulhatnak a brit cspatok országából. "Nincs olyan iraki polgár, aki külföldi csapatokat szeretne látni az orszűgban" - mondotta, ám kifejtette, az azonnali kivonulás "katasztrófa volna", káoszba sodorná országát, polgárháború törne ki, cél tehát a fokozatos kivonulás.

A brit hadsereg részéről Sir Mike Jackson vezérkari főnök a BBC televíziónak mindezt úgy kommentálta, az elnök olyan időhatárt mondott, amely "a reális elképzeléseken belül van". A BBC külpolitikai kommentárja szerint Talabani nyilatkozatának jelentősége abban áll, hogy először hangzott el konkrét időbeli határ a kivonulással kapcsolatban, jóllehet a hivatalos brit politika továbbra is az, hogy a csapatok akkor hagyják el az országot, amikor "küldetésüket teljesítették".

Nagy-Britannia 40 ezer fős haderővel vett részt a 2003 márciusában kezdődött iraki háborúban; jelenleg mintegy nyolcezer brit katona állomásozik Dél-Irakban. A háborúban a brit hadsereg 97 katonája halt meg.

Közben több, a decemberre kitűzött választásokon induló párt és tömörülés tett közzé közleményt, amelyben az iraki és az amerikai hadsereg nyugaton és északon folytatott terroristaellenes hadműveleteinek leállítását sürgették.
Köztük a legbefolyásosabb szunnita párt, az Iraki Iszlám Párt szombati állásfoglalásában azt írta: "a nagyszabású hadműveletek pokollá változtatták a lakosok életét, katasztrofális következményeikkel, civilek halálával, letartóztatásokkal és rombolással". A hadműveletek célja kizárni a szunnitákat a választásokból - vélekedett két másik csoport, a Nemzeti Egyetértés Frontjának egyik tagja és a Nemzeti Párbeszéd Tanácsa.
   
Az iraki biztonsági erők szombaton nagyszabású hadműveletet kezdtek Dijála tartományban, Baakúba térségében, és letartóztattak több mint 350 embert, köztük az Iszlám Párt helyi vezetőit. Al-Anbar tartományban egy hete zajlik egy másik, az Acélfüggöny fedőnevű hadművelet, amelynek nyomán megindult a helyi lakosság elvándorlása.