Merkelt kedden kényelmes, de a vártnál kisebb többséggel választották kancellárrá, s Horst Köhler államfő ki is nevezte a politikust. Merkel megválasztásához elegendő lett volna 308 szavazat is a 614 tagú Bundestagban. A kereszténydemokraták elnökére 397 igenlő szavazatot adtak le, nemmel szavazott 202 képviselő, tizenketten tartózkodtak. A leadott 612 szavazatból 611 volt érvényes.

A "csak" 397 igenlő szavazat, vagy a tartózkodók tábora némi csalódást jelenthet Merkel számára, hisz az egymással nagykoalícióra lépő konzervatív uniópártok (CDU, CSU) és a szociáldemokraták (SPD) együtt 448 képviselőt küldhettek a Bundestagba.

Merkel elfogadta a kancellári megbízást, Horst Köhler államfő pedig délben a charlottenburgi kastélyban átnyújtotta neki a kinevezési okmányt.

Az első nő, az első keleti

A háború utáni kancellárok között egyben ő az első, aki Kelet-Németországban nevelkedett, bár Hamburgban született, és az első, aki természettudományos, fizikus végzettségű. Merkel az első abban is, hogy ilyen fiatalon, 51 évesen még nem került politikus a második világháború után az NSZK kancellári tisztségbe.

Merkel jelöltségét az tette lehetővé, hogy az előre hozott őszi parlamenti választások eredménye alapján az uniópártok (CDU/CSU) alakíthatták meg a legerősebb frakciót, négy mandátummal megelőzve a szociáldemokratákat (SPD). Minthogy a két tábor nem tudott más partnerekkel együtt kormányzóképes koalíciót létrehozni, az uniópártok és a szociáldemokraták nagykoalícióra kényszerültek. Ilyesmi a háború utáni német történelemben most fordul elő másodszor.

A 614 fős Bundestagban az uniópártok és a szociáldemokraták 448 fős többséggel rendelkeznek, a kancellár megválasztásához legkevesebb 308 szavazat volt szükséges.

"Németországot akarom szolgálni", "minden német kancellárja akarok lenni" - ezekkel a szavakkal fogadta el május végén Angela Merkel, a kereszténydemokraták (CDU) elnöke a konzervatív pártok felkérését, hogy kancellárjelöltként induljon az előre hozott választásokon. A keletnémet és protestáns Merkeltől pártja és a közvélemény sokáig idegenkedett, az idegenkedés talán csak a választási kampány utolsó heteiben oldódott fel. A tömegből egyre gyakrabban hangzott fel beceneve, az angolos Angie (Éndzsi).

© AP

A visszafogott, az öltözködésre, a frizurára csak az utóbbi időben adó Merkel Hamburgban született 1954-ben Angela Dorothea Kasnerként, de a család hamar követte az édesapát, aki lelkipásztori állást kapott az NDK-ban. Gyerekkorának nagy részét Berlintől északra, Templinben töltötte, szüleivel, öccsével és húgával.

Az érettségi után fizikát tanult Lipcsében, majd Kelet-Berlinben az akadémián dolgozott. Szorgalmas tanulónak ismerték, akit nem csak a természettudományos terület, de az orosz nyelv is érdekelt, versenyeket is nyert. Az oroszon kívül angolul is tud. Jelenleg egykori kollégájával, Joachim Sauerrel éli második házasságát, de megtartotta első férjének nevét. Gyerek egyik házasságából sem született.

Merkel 2000 óta áll a kereszténydemokrata unió élén. Politikailag aktív csak a fordulat évében lett, amikor 1989-ben belépett az egyik keletnémet ellenzéki mozgalom, a Demokratikus Ébredés (Demokratischer Aufbruch) soraiba, amely 1990-ben beleolvadt a kereszténydemokrata unióba. 1990 tavaszán a Lothar de Maiziere vezette utolsó keletnémet kormány szóvivője, innen került át Helmut Kohl kormányába, s látta el a család- és ifjúsági ügyekkel foglalkozó miniszter feladatait. Miniszternek Maiziere ajánlotta, de "felfedezőjeként" Kohlt tartják számon, aki ráragasztotta a "kislány" becenevet. Merkel a környezetvédelmi tárcát is igazgatta.

1998-ban a Kohl-kormányt a Schröder-kormány váltotta fel, Merkel pedig a CDU főtitkára lett. 1999-ben az első között határolta el magát az adományügybe keveredett Kohltól, 2000 áprilisában átvette a párt vezetését az adományügyben szintén érintett Wolfgang Schäublétől. Kancellári ambíciói már 2002-ben is voltak, de akkor még kénytelen volt átengedni a helyet a bajor testvérszervezet, a CDU elnökének, Edmund Stoibernek, aki végül is nem lett kancellár.