Csíkszeredában mínusz 23, Gyergyóalfaluban mínusz 21, Maroshévízen pedig mínusz 20 Celsius fokot mértek csütörtök hajnalban. A székelyföldi hegyvidéki településeken nem ritkák a hideg téli reggelek és napok, az idén már mértek mínusz 24 Celsius fokot is Csíkszeredában. De nem ritkák az ennél nagyobb fagyok sem, tavaly például huzamosabb ideig tartott a közel 30 fokos hideg.

A Románia hideg sarkaként emlegetett települések zöme a Székelyföldön vagy a Székelyföld peremén található, év eleje táján elsősorban Csíkszeredából, Gyergyóalfaluból, Maroshévízről, vagy a háromszéki Bodzafordulóból érkeznek a "leginkább vérfagyasztó" időjárás-jelentések. A megfigyelések szerint azonban a hideg időjárás a Gyergyói- és a Csíki-medencében olykor az év 43 százalékban érezhető.

Az említett települések lakóinak azonban nem okoz túlságosan nagy gondot a hideg. Egyrészt azért, mert megszokták, másrészt pedig azért, mert a hegyek között található zárt medencékben csekély a légmozgás, szinte áll a levegő, így a hideg sem annyira bántó.

A csíkszeredaiak hét közben elviselik a hideget, a hétvégeken pedig a város környéki hegyekbe, a Hargitára járnak síelni és melegedni. Ott ugyanis - a hőmérsékleti inverziónak nevezett jelenségnek köszönhetően - melegebb van, több a napsütéses órák száma is, míg a medencébe beszorul a köd. A medencejelleg talán egyetlen kedvező hatása a viszonylagos szélvédettség: az esztendő 58,5 százalékban szélcsend van.

Csíkszereda évi középhőmérséklete csupán plusz 5,9 Celsius fok,  nyári hónapoké plusz 16 Celsius fok, a télieké mínusz 5,9 Celsius fok. A legmelegebb értéket - plusz 35,5 fokot - 1953-ban jegyezték, a leghidegebbet - mínusz 40 Celsius fokot - 1977-ben mérték. Hivatalosan mínusz 38 fokot jegyeztek a nyolcvanas évek közepén, a helyiek emlékezete szerint azonban mínusz 40 fok alá süllyedt akkor a hőmérő higanyszála.