Bernd Posselt, a Szudétanémetek Szövetségének elnöke, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) európai parlamenti képviselője Münchenben kiadott állásfoglalásában leszögezte: "Slota szavai azt mutatják, hogy az elüldözés Közép-Európa rákos daganata. Mindaddig, amíg a cseh kormány nem határolja el magát egyértelműen a Benes-dekrétumoktól, s nem hatálytalanítja őket, mindig lesznek szélsőségesek más országokban is, például Szerbiában és Szlovákiában, akik a rasszista jogtalan lépésekre hivatkoznak."

Ján Slota, a kormányon lévő, szélsőségesnek minősített Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a prágai Lidové Noviny szombati számában megjelent interjújában jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, s ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában.

Göncz Kinga külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Slota kijelentései Magyarországon megütközést keltettek. Posselt nyilatkozatában utalt arra, hogy a szlovákiai magyarok, ugyanúgy, mint szudétanémetek a Benes-dekrétumok áldozatai voltak, de nem űzték el őket, "s idestova jogaikat követelik".

A néhai csehszlovák köztársasági elnök, Eduard Benes nevével fémjelzett dekrétumok alapján a csehszlovákiai szudétanémeteket és a magyarokat kollektív háborús bűnössé nyilvánították a második világháború után, elvették vagyonukat és állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek az országból, míg a magyarok tervezett kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. A magyar kérdést az akkori csehszlovákiai rendszer a magyarok csehországi kényszermunkára rendelésével, reszlovakizációval, illetve lakosságcserével próbálta megoldani.