Az egykori elnök, akinek a perben 148 síita 1982-es lemészárlásáért kell felelnie, amit egy ellene megkísérelt merénylet után rendelt el, emlékeztetett arra, hogy július 8. óta éhségsztrájkot folytat, és hozzátette: "önérzete miatt nem állt ellen az erőszaknak". Bár az ételmegtagadás ellenére jó formában lévőnek látszó, nyugodt Szaddám Huszein azt kérte a bírótól, hogy távozhasson, a tárgyalás vezetője kötelezte, hogy hallgassa végig a hivatalból kirendelt védő beszédét. A bukott diktátor védői ugyanis továbbra is bojkottálják a pert.

"Elutasítom a hivatalból kirendelt védőket, akiket a nép ellenségnek fog tekinteni" - jelentette ki, egyúttal ismét megkérdőjelezte a bíróság legitimitását és pártatlanságát.

Szaddám Huszein és hét vádlott-társára az ügyész korábban halálbüntetés kiszabását kérte emberiesség ellen elkövetett bűntettek címén. A volt államfő, önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélve, figyelmeztette bíráit: mint katonát, halálbüntetés esetén golyó általi kivégzés illeti meg, nem pedig akasztás, mint egy köztörvényes bűnözőnek. Rauf Rasid Abderrahman főbíró azzal felelt, hogy a bíróság még nem hozott ítéletet ügyében, majd kikapcsoltatta Szaddám Huszein mikrofonját, amikor az Irakot megszálló amerikai hadsereggel szembeni ellenállásra, és az amerikai katonák elleni merényletekre szólított fel.

Szaddám Huszein, bár hatalma idején állandóan egyenruhában jelent meg, soha nem volt hivatásos katona.