Az ország legnagyobb szakszervezetei által rendezett gyűléseken a követelések között szerepelt még a munkahelyek biztonságának megteremtése, a munkavállalók nagyobb beleszólási jogának biztosítása, továbbá a képzési lehetőségek javítása, illetve a nyugdíjkorhatár csökkentése. Politikai követelésként egyedül a szélsőjobboldali pártok betiltása hangzott el.

A központi rendezvényt az észak-rajna-vesztfáliai Gelsenkirchenben tartották. Itt Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke egyebek között felszólította a kormányt az eddig csak különmegállapodásokban megjelenő minimálbér országos, törvényben való szabályozására, s a minimális órabér alsó határát 7,50 euróban jelölte meg. "A gazdasági fellendülést mindenkinek érezni kell, nem csak a gazdagoknak" - fogalmazott a DGB vezetője, aki általánosságban bírálta a konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció tevékenységét, különös tekintettel az egészségügyi, valamint az adóreformmal kapcsolatos intézkedésekre.

A tekintélyes szakszervezeti vezető elítélte a nyugdíjkorhatár - immár elhatározott - 67 évre történő emelését, követelve ennek megváltoztatását. "A nyugdíjkorhatár emelése nem más, mint a nyugdíjak közvetett csökkentése" - hangoztatta a szónok. Közölte, hogy a szakszervezetek a korhatár leszállítását az elkövetkező parlamenti választások egyik központi témájává kívánják tenni.

Hasonló követeléseket fogalmazott meg a német vasasok szakszervezete, az IG Metall. A mintegy 3,4 millió fém- és villamosipari dolgozó nevében Jürgen Peters, az IG Metall vezetője a szervezet hamburgi rendezvényén szintén magasabb béreket követelt, hangoztatva a munkavállalói teljesítmény jobb elismerésének szükségességét. Ugyancsak a minimálbér bevezetése mellett érvelt az alsó-százsországi Alfeldben tartott nagygyűlésen Frank Bsirske, a szolgáltatási szektorban mintegy három millió dolgozót tömörítő Ver.di szakszervezeti szövetség vezetője.

Támogatásáról biztosította a szakszervezetek követelését Kurt Beck, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke. A rajna-pfalzi Wörthben Beck hangoztatta: a szociáldemokraták a kormányon belül mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy legalább egyes ágazatokban bevezessék a minimálbért. Ezzel összefüggésben elsősorban azokra a területekre utalt, amelyeken a munkáltatók és a munkavállalók között nem megfelelőek - vagy egyáltalán nem léteznek - az érvényes bérmegállapodások.
 
Ezzel szemben ismételten elutasította a minimálbér törvényben való szabályozását a nagyobbik koalíciós párt, a konzervatív CDU főtitkára. Ronald Pofalla egy berlini rendezvényen azt hangoztatta, hogy a minimálbér bevezetése hátrányosan hat a munkaerőpiacra, s csökkenti a munkáltatók cselekvési szabadságát.

A megmozdulások mindenütt békésen zajlottak, egyedül Dortmundban került sor kisebb rendzavarásokra. A városban több száz szélsőjobboldali tüntető kövekkel dobálta meg a rendőröket. A környéken átmenetileg szünetelt a vasúti közlekedés, miután a szélsőjobboldaliak a vágányokra feküdtek, s talpfákat gyújtottak fel. A tüntetést a hatóságok feloszlatták.

Május elsejére időzítette egyébként a kormány azt a bejelentést, amely szerint a munkanélküliek száma 4 millió alá süllyedt. A szociáldemokrata Franz Müntefering munkaügyi miniszter - egyben alkancellár -  közlése szerint a németországi munkanélküliek száma 3 millió 967 ezer, azaz 800 ezerrel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában.