Németország legnagyobb távközlési cége ugyanis a múlt hét végén újabb adatvédelmi hibát ismert be. A konszern mobilszolgáltató leányvállalata, a T-Mobile biztonsági rendszerében olyan hibát fedeztek fel, amelynek következtében illetéktelen személyek, köztük hekkerek „minimális ráfordítással” mintegy 30 millió ügyfél adataihoz juthattak hozzá, s akár manipulálhatták azokat. A szóban forgó adatok bankszámlaszámokat is magukban foglaltak. Egyelőre nem ismert, hogy történtek-e tényleges visszaélések.

A Deutsche Telekom közölte, hogy a hibát azóta kiküszöbölték, s az adatvédelmet tovább szigorították. A céggel szembeni bizalmi válság azonban tovább erősödött, különösen azok után, hogy a közelmúltban már ismertté vált: ugyancsak a T-Moblie-tól mintegy 17 millió előfizető adatait lopták el. Az ügyben a vizsgálat azóta is folyik, Obermann elnök pedig bocsánatot kért a Deutsche Telekom, illetve a mobilszolgáltató összes ügyfelétől. Ennek ellenére több civil szervezet, valamint a német bűnügyi nyomozók szövetsége hétfőn nyilatkozatban követelte ismét az elnök lemondását.

A történtek felerősítették a személyes adatvédelem biztonságának megszigorításával kapcsolatos követeléseket is. A hét végén Berlinben ugyanakkor több ezren tüntettek a kormány korábbi rendelete ellen, amely belbiztonsági okokra hivatkozva előírta a telefonbeszélgetésekkel kapcsolatos adatok fél évre történő tárolását, ami 2009-től kiterjed az internet-kommunikáció hasonló adatainak rögzítésére is.

A megmozdulást támogatásáról biztosította több ellenzéki politikus is, hangoztatva egyebek között: a Deutsche Telekom egymást követő botrányai bizonyítják, hogy az állam „adattárolási orgiája” semmiképp nem jelent adatvédelmet, illetve adatbiztonságot.

A konszern idén májusban is a támadások középpontjába került, miután kiderült, hogy 2005-ben és 2006-ben rögzítették a vezető beosztású alkalmazottak újságírókkal folytatott telefonbeszélgetéseit, megakadályozandó a „bizalmas adatok” kiszivárogtatását. Mindez még Obermann elnök hivatalba lépése előtt történt.