"Pénzt veszíteni nem lehet az életben a legsúlyosabb hiba" - filozofál a 34 éves üzletember, aki az elmúlt napokban a lehető legrosszabb körülmények között kényszerült megválni 50 százalékos részesedésétől. Csicsvarkin, akárcsak számos más orosz üzletember, az olcsó hitelek hullámát lovagolta meg az elmúlt években, hogy agresszíven kiterjessze üzleti érdekeltségeit. Így valóságos kis birodalmat épített fel az oroszországi mobiltelefon-piac fellendülésére alapozva. Az 1997-ben alapított Euroset ma 3 milliárd dollárnyi üzleti forgalmat bonyolít le és ötezer ügynöksége működik az országban.

Szeptemberben azonban a már több hónapja fenyegető likviditási válság elérte Oroszországot is. A bankok, amelyek maguk is bajba kerültek, elutasították az általa felvett kölcsönök újrafinanszírozását, és így az a pénzügyi modell, amelyet alkalmazott, csődbe jutott. A válság torkon ragadta és kénytelen volt eladni portfólióját. A Kommerszant című lap értesülése szerint partnere, Timur Artyemjev és ő, akik 50-50 százalékos részesedéssel bírtak a cégben, együtt 400 millió dollárt kaptak, ami azt jelenti, hogy 1600 millió dollárt vesztettek.

Az orosz pénzügyi elitben korántsem csak ők ketten ismerkedtek meg a válsággal: a tőzsdei összeomlással párhuzamosan a vesztesek száma egyre nő. Az RTSZ, a vezető orosz tőzsde szeptember elseje óta 50 százalékot vesztett - sőt 65 százalékot a májusban elért történelmi csúcs óta.

A vihar nem kímélte Oroszország leggazdagabbnak tekintett emberét, Oleg Gyeripaszkát sem, aki szintén arra kényszerült hogy eladja aktíváinak egy részét. Az elmúlt napokban túladott a kanadai Magna cégben 20 százalékos részesedésén, majd a Hochtief német cégben birtokolt 10 százalékon. Szergej Polonszkij, a moszkvai felhőkarcoló-király a maga részéről tudatta, hogy nincs miből finanszíroznia új épületek felhúzását.

Az orosz milliárdosok listáját évről évre közzéteszi a Forbes magazin, de az Uralszib orosz bank elemzője, Chris Weafer szerint a lista jövőre alighanem jóval rövidebb lesz, mint az idei. Számos első vonalbeli oligarchát kétszeresen is sújt a válság, mert tőzsdei részvényeiket elzálogosították, amikor azoknak az árfolyama a legmagasabb volt, hogy gigászi kölcsönöket vegyenek fel nagyra törő és kockázatos új projektjeik pénzelésére - húzza alá Vlagyimir Fedorin, a Forbes magazin orosz változatának helyettes főszerkesztője.

"Ez a stratégia volt a legfőbb terjeszkedési módszer Oroszországban és külföldön, és most hirtelen megszűnt működni" - húzza alá. Fedorin biztosra veszi, hogy amikor a krach pora elül, az orosz elitben végbemenő megrázkódtatás "ugyanolyan mélységű lesz", mint amilyen az 1998-as, az orosz gazdaságot térdre kényszerítő súlyos pénzügyi válság után volt. Maga Csicsvarkin is így gondolja: "Senki sem látott még ilyen válságot. Senki sem tudja, mitévő legyen. Egy életmód kérdőjeleződött meg" - állapítja meg.