A sajtónak nyilatkozó miniszterek közül csaknem mindenki a helyes irányba tett lépésként értékelte, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök - vasárnap esti beszédében - hajlandóságot mutatott egy önálló palesztin állam elfogadására. Jean Asselborn luxembourgi külügyminiszter szerint a további zsidó telepek létesítésének leállítása, sőt a folyamat visszafordítása nélkül azonban nem veheti kezdetét a közel-keleti megbékélés, és az EU-izraeli viszony szorosabbra fűzéséről sem lehet szó. Alexander Stubb finn külügyminiszter is elutasítóan válaszolt arra a kérdésre, hogy elérkezett-e már az idő az unió és Izrael kapcsolatainak magasabb szintre emelésére. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a telepespolitikát illetően Netanjahu nem vette kellően tekintetbe az elvárásokat. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter este Luxembourgban találkozik az unió külpolitikai vezetőivel.

Benita Ferrero-Waldner, az unió külkapcsolatokkal foglalkozó biztosa, aki korábban határozottan kiállt amellett, hogy amíg Izrael nem fogadja el a "kétállami megoldást" - vagyis a palesztin állam gondolatát -, addig nem léphetnek előre az EU-izraeli társulási tanács keretében folyó tárgyalásokon, "pozitív fejleményről" beszélt a Netanjahu-beszéd kapcsán, de hozzátette, hogy "sok még a nyitott kérdés".  Jan Kohout, az EU soros elnökségét ellátó Cseh Köztársaság külügyminisztere is megjegyezte, hogy a beszéd bizonyos elemeit még elemezni kell. A csehek korábban rendre Izrael-pártibb álláspontot hangoztattak, mint Ferrero-Waldner. Carl Bildt, a következő soros EU-elnök Svédország külügyminisztere arra helyezte a hangsúlyt, hogy az izraeli miniszterelnök a palesztinokkal kapcsolatban végre kimondta az "állam" szót.

Netanjahu arról beszélt: elfogadja a független palesztin államot, ha Izrael nemzetközi biztosítékot kap arra, hogy az előbbinek nem lesz hadserege, és a palesztinok elfogadják Izraelt a zsidó nép államaként. Kikötötte azt is, hogy a palesztin állam nem ellenőrizheti légterét, s nem köthet szövetséget sem Iránnal, sem az utóbbi által támogatott Hezbollah libanoni síita mozgalommal.

Netanjahu mindeddig vonakodott elfogadni, hogy a közel-keleti rendezés részeként megalakuljon a palesztin állam. Az izraeli miniszterelnök ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy a palesztin menekültek visszatérhessenek Izraelbe, és elvetette azt is, hogy teljesen befagyasszák zsidó telepek építését a megszállt területeken.

A luxembourgi tanácskozáson elfogadott közös állásfoglalásban az uniós külügyminiszterek felszólították az izraeli kormányt, hogy egyértelműen kötelezze el magát a "két állam" megoldás mellett, és üdvözölték Netanjahu bejelentését mint ebbe az irányba mutató kezdeti lépést. Felszólították a feleket, hogy tegyenek azonnali lépéseket a béketárgyalások újrafelvételére. A miniszterek mély aggodalmuknak adtak hangot a megszállt palesztin területeken, azon belül Kelet-Jeruzsálemben is folytatott izraeli telepépítés, illetve házrombolások miatt. Egyúttal felhívták a Palesztin Hatóságot a közrend megerősítésére az általa ellenőrzött területeken. Mindkét félnek be kell szüntetnie a polgári személyek elleni erőszakos cselekményeket - hangsúlyozták az uniós miniszterek.

Balázs Péter magyar külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva úgy értékelte Netanjahu vasárnap esti bejelentését, hogy "megnyílt egy ösvény ott, ahol eddig fal volt".