A The New York Times ezekre a forrásokra hivatkozva a minap egyenesen azt írta, hogy az éghajlatváltozás a következő évtizedekben várhatóan mélyreható stratégiai kihívások elé állítja az Egyesült Államokat; a heves viharok, aszályok, a miattuk bekövetkező tömeges migrációk és járványok amerikai katonai beavatkozásokat tehetnek szükségessé a világ különböző pontjain.

Az éghajlati eredetű válságok miatt kormányok bukhatnak meg, terrorista mozgalmak alakulhatnak ki, és hatalmas térségek destabilizálódhatnak - állítják elemzők, az amerikai védelmi minisztérium és hírszerző ügynökségek szakértői, akik most először foglalkoznak komolyan az éghajlatváltozás lehetséges biztonsági következményeivel.

Az utóbbi időben számítógépes szimulációk és felderítő ügynökségek tanulmányai egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy a következő 20-30 évben a sérülékeny régiókban, különösen a Szaharától délre fekvő afrikai országokban, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsia térségében számolni kell az éghajlatváltozás okozta élelmiszerhiánnyal, vízellátási válságokkal és katasztrofális árvizekkel, amelyek amerikai humanitárius segítséget vagy katonai választ tesznek szükségessé.

A több mint 150 000 áldozatot követelő Nargis ciklon Banglades jelentős részét letarolta © AP

Decemberben a katonák által felügyelt National Defense University nevű oktatási intézmény azt modellezte, milyen következményekkel járna egy Bangladesben pusztító hatalmas árvíz, amelynek következtében több százezer ember özönlene a szomszédos Indiába. Regionális konfliktus alakulna ki, fertőző betegségek terjednének, és súlyos kár keletkezne az infrastruktúrában.

A globális felmelegedésről zajló vita eddig főleg arra összpontosult, hogy milyen módon lehet kiváltani a fosszilis üzemanyagokat, hogyan lehet csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és miként lehet ösztönözni a nemzetközi klímaegyezmény kidolgozására irányuló tárgyalásokat. Mára azonban mind több politikaformáló személyiség jutott arra a következtetésre, hogy a növekvő hőmérséklet, a tengerek emelkedő szintje és az olvadó gleccserek közvetlenül veszélyeztetik a nemzeti érdekeket. Amennyiben az Egyesült Államok nem jár élen abban, hogy a világ csökkentse fosszilis üzemanyag-fogyasztását és ezzel a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátását, olyan globális környezeti, társadalmi, politikai és akár katonai válságok körvonalazódhatnak, amelyekkel az országnak sürgősen foglalkoznia kell - hangoztatják e nézet hívei.

Ez központi téma lehet a szenátus szeptemberi vitájában, amikor a képviselőház által júniusban már elfogadott klíma- és energiatörvényekről szavaz a testület. A törvény elfogadtatásáért folyó harcot irányító kongresszusi vezetők csak most kezdik érvként alkalmazni a nemzetbiztonság szempontját. John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a klímatörvény egyik fő támogatója kijelentette, reméli, hogy a szenátus ma még vonakodó tagjait rá tudja venni ezzel egy jelentős klímatörvény jóváhagyására.

Hillary Clinton jelenlegi külügyminiszter már tavaly, még mint szenátor sürgette, hogy a kongresszus vegye figyelembe a klímaszempontokat a stratégiai tervezésben. A tárca klímamodellje az amerikai haditengerészet és légierő időjárási programjait és más kormányzati klímakutatásokat vesz alapul. A Pentagon és a külügyminisztérium már évek óta tanulmányozza a külföldi energiaforrásoktól való függőségből adódó problémákat, de csak most kezdi belefoglalni a fölmelegedés következményeit a hosszú távú tervezésbe. A Pentagon klímafejezetet iktat be a februárra kidolgozandó négyéves védelmi programba, a külügy is hasonló fejezetet készít a maga párhuzamos programjában.

Romok a Katrina hurrikán után - a klímaváltozás az USÁ-t sem kíméli © hurricanekatrina.com

Bár a katonai és felderítési tervezők már néhány éve tudatában vannak az éghajlatváltozás okozta kihívásnak, csak az Obama-kormányzat kezdte azt politikájának központi kérdéseként kezelni.

Számos fontos katonai létesítményt veszélyeztet a növekvő tengerszint és az áradások sorozata. Floridában a Homestead légitámaszpontot lényegében lerombolta 1992-ben az Andrew hurrikán, az Ivan hurrikán pedig súlyosan megrongálta 2004-ben a Pensacola tengerészeti légitámaszpontot. A katonai tervezők számára komoly gond az is, miként védjék meg az éghajlatváltozás által előidézett tengerártól és viharoktól a norfolki és a San Diego-i tengerészeti támaszpontokat. Ugyancsak sebezhető létesítmény az Indiai-óceánon Diego García, egy logisztikai támaszpont az amerikai és a brit erők számára a Közel-Keleten, amely alig pár lábbal a tengerszint fölött fekszik.

A National Intelligence Council, amelynek keretében az amerikai felderítő ügynökségek egyeztetnek, tavaly arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás okozta viharok, szárazságok, élelmiszerválságok számos szükséghelyzetet fognak teremteni. Az elkerülhetetlen segélyakciók komolyan megterhelhetik az amerikai katonai szállító- és támogató kapacitásokat, csökkenthetik a harci műveletekhez szükséges stratégiai mélységet. Mindez kihat a nemzetközi hatalmi erőviszonyokra is.

Anthony C. Zinni, a haditengerészet központi parancsnokságának volt főnöke egy jelentésében annak a véleményének adott hangot, hogy az éghajlatváltozásért - így vagy úgy - fizetni kell. "Vagy most fizetünk az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentéséért, és vállaljuk az ezzel járó gazdasági megterhelést. Vagy később fogjuk megfizetni a következmények katonai árát, és ez emberéletek kioltásával jár majd" - idézte a tábornokot a The New York Times.