Nagy segítséget jelentenek, de nem mindenhatók a fák a klímaváltozás elleni küzdelemben – mutatott rá egy friss kutatás, mely szerint a forró időszak beálltával sok fa egyszerűen leáll a növekedéssel.
Minél több részt át tudnak emelni belőle, annál jobb lesz a minisztériumi szövegtervezet, állapította meg a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a Városligetben szervezett figyelemfelkeltő akción.
A világ óceánjain a mérések történetében a legmelegebb júniust regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek az El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében – jelentette a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat.
Az Európát sújtó júniusi hőhullám gyakorlatilag lehetetlen lett volna 1976-ban – erre a megállapításra jutott a World Weather Attribution (WWA) nevű tudományos hálózat friss elemzése, amely szerint a jelenséget a klímaváltozás okozta.
A kutató szerint „itt már nem babra megy a játék”.
Az 1970-es évek óta egymilliárddal több ember tapasztalja a halálos veszélynek számító hőstresszt, amely főleg akkor veszélyes, ha az éjszakai hőmérséklet is magas marad.
Egy év alatt jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események miatt a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek száma – derül ki a Greenpeace által megrendelt, és a Hamburgi Egyetem által készített tanulmányból.
A globális átlaghőmérséklet várhatóan a következő öt évben is rekordmagasságok közelében marad – figyelmeztet az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).
Megkongatták a vészharangot a kutatók az éghajlatváltozás újabb, ijesztő hozadékával kapcsolatban. A világ egyik alapélelmiszere, a rizs egyre kevésbé tud megbirkózni az új körülményekkel, képtelen alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez.
Több hónapos vita után az ENSZ Közgyűlése szerdán elfogadta a Nemzetközi Bíróság (ICJ) nem kötelező érvényű állásfoglalását, amely felhívta a figyelmet az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeire.
A feljegyzések kezdete óta a második legmagasabb hőmérsékleti értékeket mérték áprilisban a tengerfelszínen – közölte az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálata.
Európa hó- és jégtakarója csökken, a gyors felmelegedés már a kontinens leghidegebb régióit is elérte – állapította meg az ENSZ támogatásával, mintegy száz tudós és szakértő közreműködésével készült European State of the Climate 2025 című jelentés.
Folyamatosan változik az Északi-sarkvidék éghajlata, néhány hónappal ezelőtt már Izlandon is megjelentek például a szúnyogok. Ennek globális hatása lehet.
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Akár 760 centiméterrel is nagyobb lehet egyes helyeken a tengerszint, mint azt korábbi kutatások vélték. Ez több mint százmillió embert veszélyeztethet a jövőben.
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
Nem mindennapi atlaszt készítettek német szakemberek. Nagyfelbontású 3D-s térképük az emberiség teljes épített környezetét felöleli, a megapoliszoktól a távoli falvakig, lehetővé téve a városiasodás, az infrastruktúra pontosabb modellezését.
A 2025-ös év továbbra is a három eddigi legmelegebb között szerepel a feljegyzések kezdete óta – közölte kedden az Európai Unió Copernicus műholdas klímamegfigyelő szolgálata.
Újabb eszmefuttatással jelentkezett a világ egyik leggazdagabb embere, ezúttal a klímaváltozás mérséklésével kapcsolatban. Az általa vázolt módszer tudományos körökben már ismert, a több ezer műholdat működtető Musk tollából azonban különösen érdekes lehet.
Évente több millió halálos áldozatot követel a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség, a globális felmelegedés és az éghajlatváltozáshoz való lassú alkalmazkodás – figyelmeztet egy új nemzetközi tanulmány.
