Örmény elnök: csakis a diplomáciai közeledés elképzelhető a törökökkel

Az államfő beszéde nem sokkal az előtt a svájci találkozó előtt hangzott el, amelyen a két külügyminiszter megállapodást ír alá a török-örmény határ megnyitásáról és a két ország viszonyának normalizálásáról.

Beszédében Szerzs Szargszján hangsúlyozta: országának ettől még nem kell feladnia azt a küzdelmét, hogy népirtásként ismertesse el az Oszmán Birodalom (a mai Törökország jogelődje) által az örmények ellen 1915-ben végrehajtott tömeggyilkosságokat.

Ankara visszautasítja a történelmi esemény ilyen értékelését, s ez az ellentét akadályozta meg mostanáig a két ország kapcsolatfelvételét.

Az örmény elnök azt is mondta, hogy a Törökországgal aláírandó megállapodás nem jár következménnyel az örmény-azeri konfliktusra vonatkozóan.

"Ez a kapcsolatfelvétel (Törökországgal) nincs és nem is lehet összekapcsolva a karabahi konfliktus rendezésének kérdésével, amely egy ettől független, különálló folyamatban zajlik" - hangoztatta.

A muzulmán Azerbajdzsán területéhez tartozó, de nagyrészt örmények lakta Karabahért Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással, amelyben 30 ezer ember vesztette életét. A harcokat 1994-ben tűzszünettel zárták le, de békeszerződést azóta sem kötöttek a felek. Törökország 1993-ban lezárta határát Örményországgal, hogy kifejezze szolidaritását a szintén türk nyelvet beszélő és muzulmán hitű azeriekkel Karabah ügyében.

Jereván és Ankara szeptemberben jelentette be, hogy aláírt egy jegyzőkönyvet, amelynek értelmében diplomáciai kapcsolatot létesít egymással, és megnyitja a közös határt. A szombaton aláírandó megállapodás csak azután lép életbe, ha mindkét parlament jóváhagyja. A két ország nacionalistái azonban arra készülnek, hogy megakadályozzák az egyezmény megvalósítását.