szerző:
hvg.hu

Váratlan eredményt hozott a minaretépítés tilalmáról rendezett svájci népszavazás, többszörösen is kényes helyzetbe hozva az alpesi állam kormányát, amely előzetesen a jobboldali néppárt (SVP) kezdeményezésének masszív elutasítására számított a lakosság részéről.

Svájcban meglehetősen magas a külföldiek aránya (22 százalék), ezen belül 400 ezer muzulmánt tartanak nyilván. Nagy többségük csöppet sem iszlamista: Boszniából, Koszovóból, Törökországból érkeztek, bigottnak és szélsőségesnek egyáltalán nem nevezhetők - írta a spiegel.online. A svájci utcákon ritkán látni burkába vagy csadorba öltözött nőket. Az iszlám törvénykezés (saría) bevezetését sürgető követelés pedig soha nem hangzott el a kis alpesi országban.

Az, hogy ilyen háttér dacára mégis a választópolgárok 57,5 százaléka voksolt igennel a vasárnapi referendumon, általános elképedést váltott ki bel- és külföldön. Az SVP-n kívül minden politikai párt ellenezte a minaretépítés tilalmát (még a populista Ernst Blocher, az SVP korábbi elnöke is elhatárolódott a vitatott kezdeményezéstől). Az igenek meggyőző többsége arra utal, hogy a népszavazás kezdeményezőinek sikerült a minaretvitát az iszlám befolyásáról tartott jelképes referendummá változtatni. A kampányban alig esett szó a minaretről, sokkal inkább a muzulmán nők elnyomásáról, a burka kényszerű viseléséről, a saríáról. Végül még a svájci baloldal neves feministája, Julia Onken is támogatta a kezdeményezést.

A népszavazás eredményét megfigyelők nem a minaret elutasításaként értékelik (Svájcban összesen négy minaret áll, az iszlám imaházak száma viszont 160), hanem az iszlámmal kapcsolatos homályos balsejtelem kifejezéseként. Az igennel szavazók annak a félelmüknek adtak hangot, hogy társadalmuk értékeit veszélybe sodorhatja a militáns, politizáló iszlám - vélték egybehangzóan svájci napilapok.

A népszavazás kimenetele alkotmányjogi aggályokat vet föl. Általános vélekedés szerint ugyanis a minaretépítés tilalma sérti a vallásszabadság elvét. (Ezt még a Vatikán hétfőn kiadott nyilatkozata is hangsúlyozza.) Emiatt nem kizárt, hogy svájci iszlám szervezetek keresetet nyújtanak be a tilalom ellen nemzetközi bíróságokon.

Sorompóba kíván lépni az ENSZ is, amelynek illetékesei megkérdőjelezik az építési tilalom jogszerűségét. A világszervezet jogi szakértői már megkezdték annak vizsgálatát, vajon összeegyeztethető-e a minaretek építési tilalma a nemzetközi joggal - közölte hétfőn Genfben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője.

A népszavazással, amelynek eredményét ujjongva fogadta az európai szélsőjobboldal, megváltoztathatja a Svájcról külföldön kialakult, eddig nagyon is pozitív képet. A kis alpesi állam, amely előszeretettel nevezi magát az emberi jogok semleges védelmezőjének, s ahol megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt és aláírták a Genfi Konvenciót, most azzal a váddal szembesül, hogy semmibe veszi a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogot, és hátrányos megkülönböztetéssel sújtja egy vallás követőit, a muzulmánokat.

A minaretépítés tilalma - amennyiben hatályba lép - nem fogja előmozdítani a muzulmánok beilleszkedését a svájci társadalomba, viszont komoly problémákat okozhat az országnak. Az iszlám államok szemében csorbát szenved Svájcnak mint semleges közvetítőnek a szavahihetősége, legyen szó akár az Egyesült Államok és Irán viszályáról, akár Örményország és Törökország konfliktusáról. (Az utóbbi két állam októberben éppen Zürichben írt alá jegyzőkönyvet évtizedek óta befagyott kapcsolatuk rendezéséről.)

A gazdasági következmények egyelőre beláthatatlanok. Svájci bankok és cégek átfogó kapcsolatokat tartanak fenn az iszlám országokkal - évi üzleti forgalmuk több milliárd dollárra rúg. E kapcsolatok megszakadása komoly problémát okozhat Svájcnak - nem beszélve az arab államok esetleges válaszlépéséről: gazdasági szankciókról, svájci árukra és szolgáltatásokra (például bankokra) meghirdetett bojkottról. Jacques Neyrinck kereszténydemokrata parlamenti képviselő szerint hazáját milliárdos nagyságrendű kár érheti.

Svájc igazságügyi minisztere hétfőn - a EU-tárcavezetők brüsszeli tanácskozásának szünetében - sietett tompítani a népszavazás keltette sokkhatást. "A referendum a minaretekre vonatkozik, nem pedig a (svájci) muzulmán közösségre" - szögezte le Eveline Widmer-Schlumpf. Mint hozzátette, hazája továbbra is érdekelt a vallások közötti együttműködésben és abban, hogy Svájcban a jövőben is fennmaradjon a vallási béke. A referendum "nem az iszlám elleni szavazás" volt, hanem olyan népszavazás, amely "fundamentalista tendenciák ellen irányult". Kérdés, hogy ugyanígy látják-e ezt a svájci muzulmánok és az iszlám államok is.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Bárkit kérdezel, a kormány válaszol - A HVG adventi kalendáriumában ma: Bedő Iván

Bárkit kérdezel, a kormány válaszol - A HVG adventi kalendáriumában ma: Bedő Iván

Újabb, Libanonból induló alagutakat fedeztek fel Izraelben

Újabb, Libanonból induló alagutakat fedeztek fel Izraelben

Európai Filmdíjat nyert egy magyar koprodukcióban készült animációs film

Európai Filmdíjat nyert egy magyar koprodukcióban készült animációs film

Tarlós is az ellenzéket ekézi

Tarlós is az ellenzéket ekézi

"Másfél óráig feküdtem félig ájultan, kicsekkolva" - újabb történet a rendőri túlkapásokról

"Másfél óráig feküdtem félig ájultan, kicsekkolva" - újabb történet a rendőri túlkapásokról

Olyan helyre is hirdetést tesz a Facebook, ahová nem is gondoltuk volna

Olyan helyre is hirdetést tesz a Facebook, ahová nem is gondoltuk volna