Világszerte újfajta segélyezési rendszerekkel próbálnak küzdeni a szegénység ellen. Egy namíbiai faluban utópisztikusnak tűnő kísérlet zajlik, New York pedig a fejlődő országok sikeres modelljeit koppintja le.

Pénzkiadó automatával felszerelt kis furgon gördül be havonta a namíbiai Otjivero faluba. Tavaly január óta az ezerfős település minden 60 év alatti lakója havi 100 namíbiai dollárt (körülbelül 9 eurót) vehet fel a gépből, minden feltétel és megkötés nélkül, egyszerűen állampolgári jogon. A segélyszervezetek, magánalapítványok és a német evangélikus egyház által működtetett program arra keresi a választ a kísérlettel, hogy ki lehet-e törni a szegénység ördögi köréből, ha az emberek minimális alapjövedelmet kapnak.

Az eredmények nagyon biztatóak – állítja a programot helyben vezető német evangélikus lelkész és közgazdász, Dirk Haarmann. A program hatására az első évben 42-ről 10 százalékosra csökkent az alultáplált gyermekek aránya, az AIDS-betegek pedig a kiegyensúlyozottabb táplálkozás hatására jobban reagáltak a kezelésre. Csökkent a korábban leginkább tolvajlásban testet öltő bűnözés, és mivel a szülők ki tudják fizetni az orvosi és a tandíjat, 92 százalékosra emelkedett az iskolába járók aránya, a helyi klinika bevétele pedig ötszörösére emelkedett.

Míg a kísérlet előtt 70 százalékos volt a munkanélküliség, most a szerény, de állandó jövedelemhez jutó falubeliek fizetőképes keresletet jelentenek vállalkozó szellemű társaik számára: van, aki kezdetleges kis pékséget nyitott, mások tyúkokat nevelnek eladásra, ruhát varrnak, téglát készítenek. Haarmann – számos politikusnak és az ENSZ-nek elküldött – jelentése szerint 10 százalékkal növekedett a faluban a gazdasági aktivitás, mintegy alátámasztva a Nobel-díjjal is elismert mikrohitelek (HVG, 2006. október 21.) sugallta tételt: a nagyon szegény emberek közül sokaknak kevés pénz is viszonylag nagy segítség, hogy a saját lábukra álljanak.

Kis faluban kevés pénz is elég ehhez, de a pénzcsapot még Otjiveróban is elzárják december végén, a kétéves program befejeztével. A szervezők azt ajánlják a namíbiai kormánynak, hogy az egész országban vezesse be az alapjövedelmet. Ehhez néhány százalékkal meg kellene emelni az adókat; Haarmann számításai szerint az ország 8 és fél milliárd dolláros bruttó hazai termékének három százaléka elég volna a célra. Az ENSZ követésre méltónak minősítette az otjiverói programot, a namíbiai kormányban is akadnak támogatói, ám kérdés, hogy ez mire lesz elég. Addig is a szervezők alapítvány létrehozásán dolgoznak, amely tovább támogatná az otjiveróiakat, de még kérdéses, hogy milyen formában – tájékoztatta Haarmann a HVG-t.

Brazíliai anya a családi szociális kártyájával
© AFP


A feltétel nélküli alapjövedelem nem teljesen új ötlete több más ország mellett még a gazdag Németországban is felvetődött. Nem is csak a baloldalon. Dieter Althaus, Thüringia tartomány most távozó kereszténydemokrata miniszterelnöke vagy akár Götz Werner, a DM drogériahálózat tavaly visszavonult alapítója is előállt a maga verziójával. Filozófiájuk szerint a napi kenyérhajsza alól felszabaduló emberek motiváltabb, kreatívabb munkavállalók lennének, és biztosabb vásárlóerőt jelentenének. Persze az ötletgazdák mindezt az adórendszer és az államszervezet radikális átalakításával együtt képzelnék el, és semmiképp se úgy, hogy az alapjövedelem mellett az emberek Németországban már nem is dolgoznának.

Sok ötlet született Magyarországon is a segélyezési rendszer átalakításáról, de ezek a fiókban maradtak – mondta a HVG-nek Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője. Márpedig ha kevesebb pénz jut kevesebb embernek, akkor a hagyományos sémák még kevésbé felelnek meg a mai követelményeknek – vélekedik a szakértő, arra is hivatkozva, hogy a mai magyar szociális ellátások összege köszönő viszonyban sincs azzal, ami az emberi méltóságot nem sértő, minimális szintű életvitelhez szükséges lenne.

Kontinenseken átnyúló gondolattá vált közben az alanyi jogon járó alapjuttatás ellenkezője is, a segélyek feltételhez kötése. Szepessy Zsolt monoki polgármester és társai gondolataitól mintha nem állna teljesen távol az az ötlet, amelyet New York-i kollégájuk, Michael Bloomberg vett át. Nem elhanyagolható különbség viszont, hogy Amerikában nem közmunkához kötik a segélyt, hanem az egészségmegőrzést és a gyerekek iskoláztatását ösztönzik vele. Magánalapítványok – élen a polgármester saját szegénységellenes alapítványával – támogatásával 53 millió dollárból 2007 őszén indult el az Opportunity (Lehetőség) programkísérlet New York hat leghátrányosabb helyzetű körzetében, ahol a háztartások 40 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.

Havi 25 dollárt kapnak a szülők, ha részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken, 600 dollárt ér a gyerekek érettségije, 100 jár a szűrővizsgálatokon való részvételért, 150 pedig a teljes munkaidős munkaviszonyért. A részt vevő több mint 2500 család számára mindez – gyerekeik számától és a teljesített „feladatoktól” függően – évi 4–6 ezer dolláros extra jövedelmet jelent.

Az ötletért nem kellett messzire mennie Bloombergnek, csupán Mexikóig. Ott már 1997 óta működik a feltételhez kötött segély, amely 25 millió szegénynek, a lakosság mintegy negyedének nyújt – szintén iskolalátogatáshoz, egészségügyi vizsgálatokhoz, védőoltásokhoz, egészséges táplálkozáshoz kötött – támogatást. Az indulásakor még úttörőnek számító mexikói program, az Oportunidades modelljének valamilyen változatát azóta bevezette a legtöbb latin-amerikai állam, valamint Törökország, Indonézia és mások, összesen több mint húsz ország.

Bár ez sem csodaszer, eredményei közé sorolják – többek közt a Világbank 2009-es jelentése is –, hogy miközben mérséklődik a szegénység, a családok egészségesebbek is lesznek, sokkal több gyerek jár rendszeresen iskolába, így talán nő az esélyük arra is, hogy felnőttként véglegesen kitörjenek a szegénységből. Igaz, az általános képzettségi szint ettől még nem feltétlenül emelkedik, hiszen az függ például az iskolai rendszer színvonalától is, és ugyanez vonatkozik az egészségügyi ellátásra is. Afrikában például sok helyen valószínűleg iskola és klinika hiányában nem is működhetne hatékonyan ez a segélyezési forma. Kétségtelen vonzerő viszont, hogy az adófizetőkkel könnyebb elfogadtatni a feltételekhez kötött segélyt, különösen, ha a programok eredményeit folyamatosan értékelik.

MÁRK EDINA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tejesen kiégett egy cukrászda Leányfalun

Tejesen kiégett egy cukrászda Leányfalun

Újabb robbanás történt Sri Lankán

Újabb robbanás történt Sri Lankán

Elhunyt Pongrácz Tibor egykori államtitkár

Elhunyt Pongrácz Tibor egykori államtitkár

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

"Et resurrexit tertia die": Orbán Viktor latinul üzent húsvétra a közösségi oldalán

"Most kell arról dönteni, hogy élünk majd a jővőben" Greta Thunberg Londonban beszélt

"Most kell arról dönteni, hogy élünk majd a jővőben" Greta Thunberg Londonban beszélt

Remekeltek a magyar szumósok Tallinnban

Remekeltek a magyar szumósok Tallinnban