Termékhamisítási botrányok Ukrajnában

Már az élelmiszerek hamisításához használt anyagokat is hamisítják Ukrajnában. A kijevi Teszt intézet vizsgálatai szerint néhány gyártó már korábban is növényi eredetű zsírral helyettesítette a sajtokban a drágább tejalapút, most pedig akadnak, akik még az olajfeldolgozásból visszamaradt zsírok élelmiszer-ipari felhasználásától sem riadnak vissza. Kiderült például, hogy több, főzésre alkalmas napraforgóolajként forgalomba került terméket ásványi olajjal dúsítottak. Az ügyből akkor lett igazi botrány, amikor görög, olasz, francia és holland boltokba is került az egészségre ártalmas kotyvalékból.

„Egyre többen csalnak. Korábban csak a vajat hamisították, most már a sajt, a sűrített tej és a tejföl is erre a sorsra jutott. Tapasztalataink alapján úgy vélem, hogy lavinaszerűen dőlnek majd ránk az élelmiszer-hamisítási ügyek” – nyilatkozta Kijevben Valentyin Bezrukij, a Teszt vezetője. Ám a hatóságok nem sietnek a rajtakapott gyártók megbüntetésével, sőt még a hamisítványok eltávolításáról sem intézkedtek. Miközben a gyártók az alapanyagokon spórolva próbálják viszonylag alacsonyan tartani az árakat – a hrivnya árfolyamának romlása miatt Ukrajnában az idén 14-16 százalék körül alakul az infláció –, a szociális feszültség növekedésétől tartó állam sem érdekelt a viszonylag olcsó termékek eltűnésében.

A tejtermékek mellett a búfelejtéshez szükséges borok és vodkák hamisítása is dívik, s az állam egyelőre itt sem tesz sokat a csalások megállítására. Bár azok a termelők, akik szőlőt is használnak boraikhoz, hónapok óta követelik, hogy 350 forintnak megfelelő összegben szabják meg a legolcsóbb bor üvegenkénti árát, a kijevi kormány egyelőre elzárkózik a kérés teljesítésétől. A rossz minőségű szeszes italok fogyasztásától Ukrajnában évente több százan halnak meg, és a hamisított borok forgalmazása komoly veszteséget okoz a legális gyártóknak.

Egyre aktívabbak a hamisítók a cementforgalmazásban is. A vezető gyárak közös sajtókonferencián jelentették be, hogy több építkezésen is megjelentek azok a gyári logókkal lepecsételt 50 kilogrammos zsákok, amelyekben rossz minőségű cement, és abból is csak 42-43 kilónyi volt. A gyártók – az áremelést elkerülendő – elvetették, hogy hologramos logókat nyomjanak minden zsákra, ám átrajzolták az azonosító pecséteket, és tanúsítványt adnak a termékeiket legálisan forgalmazó kereskedőknek.

Évek óta jelen vannak a csalók a hatalmas bevételt hozó gyógyszerpiacon is; ukrán források szerint ma már a forgalomban lévő medicinák több mint húsz százaléka hamisítvány. Az álpirulák általában nem mérgezőek, viszont ellenőrizetlen mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak és nem tiszta alapanyagból készülnek, ezért életveszélybe sodorhatják a becsapott betegeket. A kiterjedt korrupció miatt nehéz a csalók kézre kerítése, sok esetben a hatóságok még a vádak kivizsgálására sem hajlandóak. „A gyógyszergyárak is hallgatnak, hiszen ha kiderül egy szerről, hogy többféle hamisítványa is van, és ezeket akár gyógyszertárban is árulják, a betegek elvesztik a bizalmukat, és az eredeti készítmény forgalma is visszaesik” – idézte az angol nyelvű kijevi hetilap, a Kyiv Post John Andersont, a brit Globális Korrupcióellenes Hálózat Ukrajnában rendszeresen megforduló képviselőjét.

A hivatalos ellenőrzések csekély hatékonyságát mutatja, hogy miközben a szakértők a hamisítási ügyek számának növekedéséről beszélnek, a piacot ellenőrző állami hivatal az idén csupán feleannyi esetet tárt fel, mint tavaly. Az ellenőrzések ügye – mint szinte minden Ukrajnában – a Viktor Juscsenko államfő és Julija Timosenko miniszterelnök közötti politikai játszmák foglyává vált. A jövő januári elnökválasztáson induló Timosenko elfogadtatta ugyan a kormánnyal és a parlamenttel a gyógyszeripari ellenőrzéseket végző állami hivatal jogkörének kiszélesítését, ám Juscsenko közölte, visszaküldi a törvényhozásnak a dokumentumot. Az elnök azt kifogásolja, hogy a törvény állami ellenőrzés alá vonná a medicinák árát, ez pedig Juscsenko – és a gyógyszergyártók – szerint patikabezárásokhoz és az ellenőrizetlen forrásból származó szerek arányának további emelkedéséhez vezetne.

Pedig a kívülállónak sem nehéz hamisításra utaló jeleket találnia. Az ukrán internetes portálokon ajánlott gyógyszerek ára néha annyira alacsony, hogy aligha származhatnak legális forrásból. Természetesen az újinfluenza-járvány adta lehetőségeket is kihasználják a hamisítók: a sláger most az olcsó, ám ismeretlen forrásból származó Tamiflu és H1N1-vakcina.

NÉMETH ANDRÁS