A dél-koreai külügyminiszter egy szerdai interjúban azzal vádolta meg Észak-Koreát, miszerint urániumdúsítási programját nem sokkal azután kezdte meg, hogy 1994-ben megállapodott Washingtonnal atomfegyverprogramja leállításáról.
Amennyiben helytálló Ju Mjung Hvan feltételezése, az azt jelenti, hogy Észak-Korea nem gondolta komolyan nukleáris ambícióinak feladását, amikor aláírta az 1994-es megállapodást. A paktum véget vetett annak a válságnak, amelyet a plutóniumon alapuló atombomba készítésének terve váltott ki. Az észak-koreai urániumprogramról az első gyanú 2002-ben merült fel, amikor egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy Észak nem hivatalos formában elismerte titkos programját.
Phenjan hosszú időn keresztül tagadta az urániumdúsító törekvéseiről szóló vádakat, de tavaly májusban, amikor második atomrobbantása nyomán ismét válság alakult ki, a helyzetet még azzal is élezte, hogy elismerte a program létezését, és megerősítette, hogy uránium dúsítására irányuló kísérlete sikerrel járt. Hogy mikor kezdte el a programot, arról nem közölt részleteket.
"Úgy tűnik, hogy Észak urániumdúsítási programját közvetlenül az 1994-es megállapodás után, de legkésőbb 1996-ban kezdte meg" - mondta Ju a Yonhap hírügynökségnek adott interjúban, de arról nem beszélt, milyen bizonyítékra alapozza állítását, amelyet utóbb minisztériuma is megerősített. A hírügynökség kommentárjában megjegyzi: ha Phenjan valóban a kilencvenes években látott hozzá urániumprogramjához, akkor a feltételezettnél előbbre tart, mert senki nem gondolta, hogy ilyen régóta foglalkozik vele.
Ju az interjúban nem tért ki arra, hogy Észak-Korea mennyi dúsított uránt használhatott fel atomfegyver előállításához. Az 1994-es megállapodásban Phenjan beleegyezett abba, hogy befagyasztja programját, majd leszereli atomreaktorát az amerikai gazdasági támogatásért és diplomáciai elismerésért cserébe. A paktum 2002-ben értelmét vesztette, amikor Washington megvádolta Észak-Koreát, hogy titkos urániumprogramon dolgozik. Egyébként a közvélekedés szerint a kommunista ország legkevesebb fél tucat atombombához elegendő dúsított plutóniummal rendelkezik.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
