szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az új 2020-ig tervezett poszt lisszaboni stratégiát csakis a tagállamok szorosabb együttműködése révén képes elképzelni Andor László magyar foglalkoztatási és szociális biztosjelölt.

Magyarul tartotta meg meghallgatásának nyitóbeszédét Andor László a most formálódó következő Európai Bizottság magyar jelöltje, akinek a második Barroso-kabinetben a foglalkoztatási és szociális biztosnak terjesztettek fel. Andort az Európai Parlament a meghallgatások harmadik napjának délutánján vallatják a képviselők a szabályoknak megfelelően az írásbeli kérdések korábbi megválaszolása után három órán át szóban is.

A magyar jelölt elsődleges célja az állampolgárok jólétének előmozdítása lesz, amelyet a válság nyomán kialakult szociális helyzetben különösen fontosnak tart. A munkahelyek elvesztésének megállítása és új munkahelyek teremtése azonban a foglakoztatási és szociális biztosjelölt szerint nem mehet a vállalatok fennmaradásának kárára. “Kiegyensúlyozott megoldás kell, amely kivezeti az EU-t a válságból, ez a fő feladatom” - fogalmazott Andor László.

Andor László. Három órán át faggatták a magyar jelöltet
© MTI

A legfontosabb előtte álló konkrét szabályozási feladatok kapcsán a sok éve húzódó, de tavaly ismét kudarcba fulladt egységes munkaidő-irányelvet, a globalizáció miatt az állásukat elvesztők és csődközelbe jutott cégek megsegítésére hivatott Európai Globalizációs Alapból származó pénzek rugalmasabb kiosztását, a romák átfogó integrációját, a nyugdíjrendszerek átjárhatóságának fokozását és a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem folytatását említette meg.

Kérdésre válaszolva a munkaerő mobilitásának javítására is kitért - amely az európai gazdaság egyik gyengéje -, valamint a munkavállalók jogainak határozottabb védelmét húzta alá a magyar biztosjelölt.

A tisztességes esélyek egyik fontos elemeként emelte ki, a mindenki számára elérhető megfelelő oktatást és képzést. A fenntarthatóság kapcsán említette az újszerű képességek elsajátítását, "zöldebb" munkahelyek megteremtését. Andor László ugyanakkor kiemelte a társadalmi párbeszéd, együttgondolkodás és együttműködés fontosságát is, enélkül szerinte nem lehet eredményeket elérni.

Bizottsági fellépése kapcsán hangsúlyozta, igyekszik biztos társaival minél jobban együttműködni, különösen azokban a témákban, amelyek több biztos területét is érintik.

Szakmai kérdések

A biztosjelölthöz intézett kérdések között Őry Csaba (Fidesz), az Európai Néppárt frakciójának témafelelőse kifogásolta, hogy az 2020-ig szóló uniós fejlesztési program előkészítésébe a biztosnak a szoros határidők miatt nem lesz ideje bevonni az uniós parlamentet. Válaszában Andor László megismételte, hogy az új bizottság egyik kiemelt programjáról van szó, amelyből nem hagyható ki az Európai Parlament. Egyúttal fontosnak mondta a korábbi stratégia tapasztalatainak figyelembe vételét, valamint azt, hogy az új programban a versenyképességre és gazdasági növekedésre is koncentráló korábbinál jobban domborítsák ki a foglalkoztatási szempontokat.

Kósa Ádám (Fidesz) a fogyatékkal élők foglalkoztatási problémáira hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy őket halmozottan sújtja a válság. Andor László elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gazdasági válság következményeit a legsérülékenyebb rétegekre hárítsák, és úgy vélte, ennek elkerülése érdekében uniós szinten is intézkedéseket kell hozni, egyebek között a diszkrimináció megakadályozásával, illetve a tagországok politikájának ellenőrzésével.

Bokros Lajos (MDF) a meghallgatáson azt vetette fel, hogy a foglalkoztatás- és a szociálpolitika ellentmondásba is kerülhet egymással, amikor például a szociálpolitika csak a munkahelymegőrzést támogatja, új munkahelyek teremtését nem. Andor szerint bizonyos esetekben ilyen ellentmondás felmerülhet, de makroszinten ez a probléma nem valós. Tapasztalatok mutatják, hogy kiterjedt szociális rendszer jól tud működni alacsony munkanélküliség mellett – mondta. Az a lényeg, hogy a vállalkozások ne a munkaerőköltségek lenyomásában versenyezzenek egymással – tette hozzá.

Göncz Kinga (MSZP) azt kérdezte, mely rétegeknek jelenthet segítséget a mikrohitelezési program. Válaszában Andor visszautalt a legnehezebb szociális helyzetben lévőkre, azokra, akiknek mikrohitel-konstrukció hiányában semmi esélyük nem lenne arra, hogy vállalkozásba kezdjenek.

Érdeklődtek a képviselők a jelöltnek a romákkal kapcsolatos elképzeléseiről is. Andor László fontos vívmánynak nevezte, hogy a romapolitikát az elmúlt években sikerült európai szintre emelni, és kilátásba helyezte, hogy az új bizottság további lépések lehetőségét, újabb eszközöket keres majd ezen a területen.

Járóka Lívia (Fidesz) szerint Maros Sefcovic, az intézményközi kapcsolatok és az igazgatási terület szlovák EU-biztosjelöltje korábban tett olyan kijelentést, miszerint a romák visszaélnek a jóléti rendszerrel. Andor leszögezte: nem kommentálja jelölttársa kijelentését, mielőtt vele nem beszél erről. A maga véleményeként megerősítette, hogy a romák talán a legsérülékenyebb társadalmi csoportot jelentik, és nem csupán a rossz körülmények, hanem kirekesztésből fakadó hátrányok is sújtják őket.

Egy német képviselő arról érdeklődött a magyar jelöltnél, hogyan látja a nyugat-európai EU-tagországok kelet-európai munkaerőt korlátozó intézkedéseinek helyzetét. Andor úgy ítélte meg, a korlátozások bevezetését megelőző aggodalmak túlzónak bizonyultak. Hozzátette: a korlátok teljes felszámoláskor számítani kell helyi feszültségekre egyes területeken, és ezek megfelelő kezelésére külön figyelmet kell fordítani, egyebek között szociális hatásvizsgálat készítésével.

A gazdasági válság és a munkanélküliség összefüggéseire vonatkozóan úgy vélekedett, a tartós rendezéshez az utóbbi belső szerkezetének megváltoztatására kell törekedni.

Kitért a biztosjelölt az öregedő társadalom, illetve a nyugdíjak problémakörére is, jelezve, hogy az új bizottság úgynevezett zöld könyvet, vitaindító javaslatcsomagot tesz majd közzé a témában.

A gyermekszegénység és az ifjúsági munkanélküliség enyhítésével kapcsolatban a biztosjelölt elmondta, hogy külön figyelmet szentel rájuk munkája során, ugyanakkor egyes EP-képviselők kevesellték a konkrétumokat most ismertetett elképzeléseiben ezen a területen.

A magyar biztost, 25 további biztosjelölttel január 11 és 19 között hallgatják meg az EP képviselői, amelyet követően az egész biztosi kabinetről egyben szavaz a parlament január 26-án. A HVG belső szocialista forrásai szerint azonban - noha még a meghallgatások félidőnél sem járnak - máris úgy látszik, hogy lesznek olyan jelöltek, akiket nem tart elfogadhatónak az EP. Velük kapcsolatban a posztok újraosztását kérhetik José Manuelé Barroso bizottsági elnöktől, illetve második meghallgatást javasolhatnak a kifogásolt jelöltektől.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
KSH-alelnök: A többlethalálozási adatsor szerint Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé

KSH-alelnök: A többlethalálozási adatsor szerint Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé

Felfüggesztett börtönt kapott a fideszes Koncz Ferenc balesetének okozója

Felfüggesztett börtönt kapott a fideszes Koncz Ferenc balesetének okozója

AstraZenecával oltják pénteken Angela Merkelt

AstraZenecával oltják pénteken Angela Merkelt