Horvátország elnökválasztás után

Nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást a szociáldemokrata Ivo Josipovic, mégsem ígérkeznek nyugalmasnak a következő hónapok Horvátországban. Belharc dúl a nagy pártokban, Szlovénia pedig továbbra is fékezi Zágráb EU-integrációját.

  • HVG HVG
Horvátország elnökválasztás után

Alig volt jele vasárnap Zágrábban annak, hogy Ivo Josipovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje a voksok 60 százalékával győzött az elnökválasztáson. A belvárosban elmaradt a máskor megszokott diadalittas győzelmi felvonulás, az autósok sem dudáltak, a visszafogott ünneplés a sajtóközpontra korlátozódott, ahol Josipovic és szövetségesei a tudósítók társaságában várták az eredményeket. Néhány kilométerrel arrébb, egy új irodaházban, a független ellenjelölt Milan Bandic zágrábi polgármester igyekezett jó arcot vágni a vereséghez, megerősítve, hogy nem adja fel, és a főváros első embereként tovább küzd honfitársaiért.

A csend és nyugalom fő oka, hogy az eredmény várható volt, a helyiek többsége alkalmatlannak tartja ugyanis az államfői tisztségre a forrófejűnek és zűrös életűnek mondott Bandicot, aki egyesek szerint úgy kezeli a főváros kasszáját, mintha saját pénzeszsákja lenne. Josipovicról viszont úgy vélik, képes lehet a társadalmi megosztottság feloldására, amire igencsak szükség van Horvátországban. A gazdasági válsággal párhuzamosan – a GDP tavaly hat százalékkal csökkent – erősödnek ugyanis a szélsőséges tömörülések, és a horvátok egyre kevésbé bíznak a fősodor politikai erőiben. Részben ennek is tulajdonítják a feltűnően alacsony részvételi arányt. Az első fordulóban a jogosultak 44, a másodikban pedig az 50 százaléka járult az urnákhoz.

Viszonylag kedvezőek ugyanakkor az előjelek az új államfő számára. Jadranka Kosor, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) képviselő kormányfő Josipovichoz hasonlóan a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot tekinti a legfontosabbnak, és már jelezte is, hogy kész együttműködni az új államfővel. A vesztegetés elleni harc újabb lebukottja – a tavaly távozni kényszerült Damir Polancec miniszterelnök-helyettes után (HVG, 2010. január 9.) – a HVG értesülései szerint Ivo Sanader, Kosor tavaly nyáron lemondott elődje lehet. A pártjából nemrég kizárt politikus még nem adta fel, hogy visszatérjen a nagypolitikába, ám Kosor a napokban magához kérette a belügyminisztert és a legfőbb ügyészt, hogy közölje: korrupciós ügyekben nincs érinthetetlen személy. Sanader igencsak megtépázott neve ráadásul újabb visszaélési ügyekkel kapcsolatban is elhangzott. Hírek szerint a Hypo Alpe Adria bankot és a Postanska Bankát is rávette, hogy kockázatos kölcsönöket adjanak ismerőseinek.

Josipovic kezére játszhat, hogy a második fordulóban több párt is mellé állt. Az államfő, vélhetően már a következő, 2011 végén esedékes, valószínűleg SDP-győzelmet hozó parlamenti választás utáni időszakra készülve, több miniszteri bársonyszéket is odaígért támogatóinak.

Bár az egyre népszerűtlenebb Sanader támogatottsága a párton belül is gyorsan elolvadt, kommentárok szerint még képes lehet arra, hogy néhány hívével megossza a jobboldal vezető erejét. A HDZ látványos kudarcot vallott ugyanis az elnökválasztás első fordulójában – jelöltje, Andrija Hebrang mindössze 12 százalékkal a harmadik helyre szorult, és Sanader többször is Kosort hibáztatta a fiaskóért.

Veszélyben van ugyanakkor a győztes párt egysége is. Ivica Pancic volt veteránügyi miniszter épp a győzelem éjszakáján jelentette be, hogy szövetségeseivel kilép az SDP-ből, és új – szavai szerint nem hatalommániás – baloldali mozgalmat alapít. Egyelőre nem tudni, hogy Bandic – akit tavaly ősszel azért zártak ki az SDP-ből, mert bejelentette, hogy indulni akar Josipovic ellen – csatlakozik-e az új tömörüléshez, ám a polgármester körüli bizonytalanság mindenképpen árt az SDP megítélésének.

A baloldalt sújtó belviszály növeli viszont Kosor túlélési esélyeit. Miközben az SDP több vezetője követeli a parlamenti választás előrehozatalát, valójában nem sokat tesznek a voksolás kierőszakolásáért. A Kosor-kabinet stabilitása már csak azért is fontos, mert Zágrábnak nem érdeke, hogy Horvátország belpolitikai válsággal érkezzen az uniós csatlakozási tárgyalások 2011-es célegyenesébe. Ráadásul Szlovénia – amely a csatlakozás fékezésével igyekszik területi engedményeket kicsikarni Zágrábtól a Pirani-öböl ügyében – annak ellenére is részlegesen blokkolja az egyeztetéseket, hogy a két fél már megegyezett a területi vita kezelésének módjáról. Ljubljana még mindig nem járult hozzá, hogy az EU megnyissa a környezetvédelemmel, a halászattal, valamint a közös uniós kül- és védelmi politikával kapcsolatos tárgyalási fejezeteket Horvátországgal.

A Kosor-kabinet az utóbbi fél évben minden várakozásnál jobban teljesített. Ha pedig kihúzza a gazdasági fellendülés érezhetővé válásáig, és látható eredményeket ér el a korrupció elleni harcban, szakértők szerint képes lehet a választói hangulat megváltoztatására, és a HDZ választási esélyeinek növelésére.

NÉMETH ANDRÁS / ZÁGRÁB