Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az Egyesült Államokban vizsgálják azokat az állításokat, amelyek szerint Bradley Manning, a hírszerzés egyik fiatal iraki elemzője 260 ezer, az iraki és afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos külügyminisztériumi üzenetet, illetve felvételt adott ki a Wikileaksnek. Ezeknek az esetleges nyilvánosságra hozatala „rémálom lenne Washington számára” – írja a Guardian, amely meg nem nevezett médiajelentésekre hivatkozva hozzáteszi, hogy az ügy miatt a Wikileaks alapítója, Julian Assange „amerikai embervadászat” célpontjává válhat.
„Tökéletesen biztonságban érzem magam…, de az ügyvédeim azt tanácsolták, ebben az időszakban ne utazzak az USA-ba” – mondta a lapnak Assange, aki a hét elején közel egy hónapnyi rejtőzködés után először lépett a nyilvánosság elé egy brüsszeli konferencián.
Bár a Wikileaks ügyvédei már kapcsolatba léptek az amerikai hatóságokkal, a BBC szerint eddig sem a külügyminisztérium, sem a védelmi minisztérium nem kereste meg közvetlenül az oldalt, illetve annak alapítóját. A weboldalnál azt állítják, hogy mivel nem tartják nyilván közzétett anyagaik forrásait, ezért nem tudják, valóban Manningtől származhattak-e bizonyos korábban közzétett felvételek. Ezek közé tartozik az az áprilisban közzétett videó is, amely az amerikai légierő egyik 2007-ben lezajlott bagdadi légitámadását mutatja be. A támadásban 12-en haltak meg, köztük a Reuters hírügynökség két munkatársa.
Manning ellen – akit a Guardian szerint múlt hónapban tartóztattak le Bagdadban és azóta egy kuvaiti katonai bázison tartanak fogva – mindeddig nem emeltek vádat. Korábban egy kaliforniai hackernek számolt be arról, hogy titkos információkat adott át a Wikileaksnek. Adrian Lamo chatbeszélgetéseik szövegét azonban továbbította az FBI-nak.
Egy, a támogatóknak és a sajtó tagjainak nemrégiben küldött e-mailben Julian Assange azt írta, hogy a Wikileaks a közeljövőben újabb katonai felvételt tesz majd közzé, amelyen egy afganisztáni falu ellen intézett, sok civil áldozatot követelő 2009-es amerikai támadás látható. A Garani elleni légicsapásban annak idején 140 civil - közöttük 92 gyerek - vesztette életét.
