szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Csaknem az összes szavazat összeszámlálása alapján a vasárnapi népszavazáson a kirgizek 90,8 százaléka fogadta el az új alkotmányt a hivatalos eredmények szerint. A volt belügyminiszter választási csalással vádolja az átmeneti kormányt.

Az alaptörvény ellen szavazók aránya 8 százalék volt. Ez az eredmény a szavazóhelyiségek 96,5 százalékából származó részadatok összesítése alapján készült. A szavazói részvételi arány 65 százalékos volt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfőn kiadott közleményében méltatatta, hogy a népszavazás folyamata a korábbi zavargások keltette félelem légköre ellenére szerfelett békés volt, és nagyrészt átlátható. A szervezet ugyanakkor hangoztatta, hogy voltak eljárási hiányosságok is.

Az ellenzék vezetői kételkednek az eredmény hitelességében, szerintük lehetetlen, hogy ilyen magas legyen az alkotmányt megszavazók aránya. Adahán Madumarov, a Batun Kirgizisztán párt vezetője, Kurmanbek Bakijev elűzött elnök híve például azt mondta, hogy saját megfigyelőik a hivatalostól teljesen eltérő szavazatarányt számoltak. Omurbek Szuvanalijev volt belügyminiszter, az Ata-Zsurt párt elnöke "a képzelet szülöttének" nevezte az eredményt, és azzal vádolta meg az átmeneti kormányt, hogy "hatalmas csalást" követett el a választók regisztrálásakor.

Korábban az ellenzék és több emberjogi szervezet a referendum kiírását is bírálta, mondván, hogy az túl gyorsan követi a dél-kirgizisztáni etnikai összecsapásokat, a helyzet túlságosan feszült még a térségben. Egészségügyi tisztviselők adatai szerint az üzbég kisebbség és a kirgizek összecsapásaiban 275 ember vesztette életét, más források 2000 halottról beszélnek. A kormány vezetője, Roza Otunbajeva - már néhány órával az urnák lezárása után, nem várva meg a hivatalos eredményt - kijelentette: a nép véget vetett a családok hatalmára épülő autoriter kormányzásnak. A referendum sikere megteremtette a legitim kormány alapját, megnyitotta az utat az őszi parlamenti választások előtt - vélekedett.

Az új alaptörvény jelentősen csökkenti az elnöki jogköröket a parlament javára, elkerülendő, hogy egy kézben összpontosuljon a hatalom. Ötévenként lesznek parlamenti választások, az elnököt pedig csak egyszer lehet majd megválasztani, hat évre. Otunbajeva ideiglenes elnök lesz 2011 végéig. Kirgizisztán lesz az első ország Közép-Ázsiában, ahol parlamentáris rendszert vezetnek be.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Minszk nem adja ki a volt kirgiz elnököt

Nem talált jogi alapot a fehérorosz főügyészség arra, hogy kiadja Kirgizisztánnak a közép-ázsiai ország hatalmától megfosztott államfőjét, Kurmanbek Bakijevet - közölte szerdán Minszkben Hrihorij Vasziljevics főügyész.

MTI Világ

Rendőröket küldene Kirgíziába az EU

Az EU külügyminiszterei tárgyalásokat folytatnak arról, hogy nemzetközi rendőri erő kezdje meg a működését Kirgizisztánban - jelentette ki szerdán a kirgiz fővárosban Kimmo Kiljunen, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének közép-ázsiai megbízottja.

MTI Világ

Menekültek tízezrei térnek haza Kirgizisztánba a választások előtt

A dél-kirgizisztáni etnikai zavargások menekültjeinek tízezrei tértek haza az elmúlt hetekben a szomszédos Üzbegisztánból - mondták kirgiz tisztségviselők, leszögezve, hogy minden menekültnek biztosítani kívánják a hét végi népszavazáson való részvétel lehetőségét.

toma Vélemény

Hogyan csináljunk Svájcból Szomáliát?

Egy puccs – az is meglehet, forradalom, hisz e fogalmat a politikusok mostanság olyannyira elszerették –, széthulló hadsereg és állami bürokrácia, no meg egy etnikai háború a láthatáron. Mindez másfél év forradalmian gyors hozadéka a Sztálin által létrehozott, Kazahsztán területéből kihasított Kirgizisztánban - a kirgizek valójában kazahok -, ahol sokáig semmi sem utalt az események elfajulására.