Budapesten tartják csúcstalálkozójukat kedden a visegrádi országok (V4) kormányfői: Orbán Viktor miniszterelnök szlovák, cseh és lengyel kollégáját, Iveta Radicovát, Petr Necast és Donald Tuskot látja vendégül. A találkozó egyúttal az első alkalom a vitás kérdések rendezésére az új budapesti és az új pozsonyi kabinet között.
A keddi V4-csúcsot azután rendezik meg, hogy július 1-jén Szlovákia átvette a visegrádi csoport soros elnöki tisztjét a posztot korábban betöltő Magyarországtól. Az elnökségi munkaterv elfogadásakor Szlovákia folyamatosságot ígért a négyek tevékenységében. Az ország a szeretne megfelelni a vele szemben megfogalmazott régiós, illetve európai uniós és NATO-s igényeknek, ugyanakkor szeretné érvényesíteni saját érdekeit is.
Martonyi János külügyminiszter a múlt héten egy bécsi előadásában azt mondta, hogy az új kormány a visegrádi csoportnak új lendületet adva ki akarja bővíteni a magyar Közép-Európa-politikát. Kitért arra is, a magyar és a szlovák kormány vitás kérdéseinek rendezésére az első alkalom a V4 budapesti csúcstalálkozója lehet.
A V4 a Cseh Köztársaság, Szlovákia (1993. január 1-jéig Csehszlovákia), Magyarország és Lengyelország intézményesített együttműködési kerete, amely 1991-ben jött létre, hogy segítse a közép-kelet-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. A négy ország európai uniós és NATO-csatlakozásával a visegrádi csoport új célokat határozott meg: hosszú távú együttműködést kívánnak kialakítani a felzárkózást segítő strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös agrárpolitika, a kül- és biztonságpolitika kérdéseiben, a schengeni határőrizeti rendszer működtetésében és a transzatlanti kapcsolatok erősítésében.
Az első csúcstalálkozót 1991. február 15-én, Budapesten és Visegrádon rendezték (utalva a hajdani magyar, cseh, lengyel uralkodók 1335-ös visegrádi találkozójára). A visegrádi országok 1992 végén létrehozták a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), amelynek eredményeként az egymás közötti kereskedelem dinamikus fejlődésnek indult, majd a megállapodás további csatlakozókkal nyolctagúra bővült. A felső szintű találkozók sora ezt követően néhány évre megszakadt, elsősorban azért, mert Vladimir Meciar kormányzása alatt Szlovákia gyakorlatilag kimaradt a visegrádi négyek tevékenységéből.
Az együttműködés újraélesztésében 1998 októberében Budapesten állapodott meg Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő. Azóta az állam- és a kormányfők évente külön-külön találkoznak. A legutóbbi csúcstalálkozón a V4 kormányfői 2010 februárjában Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával, Romániával, Bulgáriával és Bosznia-Hercegovinával, amely rögzíti, hogy a biztonságos energiaellátás megteremtése minden aláíró számára kiemelt feladat. Hangsúlyozták, hogy erősítik az együttműködést gázhálózataik további összekötésével, valamint ellátási útvonalaik és forrásaik diverzifikálásával.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítésa a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
