szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A román környezetvédelmi és erdészeti minisztérium ismét zöld utat adott a Verespatakra tervezett, ám három éve felfüggesztett aranybánya-beruházás engedélyezési eljárásának. A környezetevédők tiltakozása ezúttal sem maradt el, ők továbbra is időzített ökológiai bombaként emlegetik a cianidos technológiára épülő beruházást. A vállalat 1997 óta próbálja megszerezni a kitermeléshez szükséges engedélyeket.

Nemrég újraindult a kanadai-román tulajdonú Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat lehetséges beruházásának a vizsgálata, ezúttal a környezetvédelmi hatástanulmányt fogja értékelni egy műszaki kivizsgáló bizottság. A testületet a Környezetvédelmi Minisztérium irányítja, tagjait több minisztérium delegálta. Ezzel párhuzamosan egy archeológusokból álló bizottság is munkába áll: nekik kell megvizsgálniuk, hogy fel lehet-e oldani a római kori és középkori tárnákat tartalmazó hegy védettségét, ahol a tervek szerint a kitermelés folyna.

Borbély László környezetvédelmi miniszter korábban még azt nyilatkozta, hogy sok időnek kell eltelnie addig, amíg az első aranyrög a felszínre kerül Verespatakon, hiszen az új hatástanulmány alapján szinte a nulláról kell kezdeni az engedélyeztetési eljárást. Nemrég pedig már arról beszélt a miniszter a román sajtónak, hogy az aranykitermelésben érdekelt vállalatnak körülbelül 150-160 millió dolláros összeget kellene letétbe helyeznie, mielőtt megkapja az engedélyt a bánya működésére. Mint mondta, ezt az összeget azért kéri a szaktárca, hogy legyen miből finanszírozni a károkat, ha bekövetkezne egy természeti katasztrófa a ciántechnológiás kitermelés miatt.

Verespataki látkép. Átfejtik?
Túry Gergely

A beruházó úgy becsüli, hogy a hegyekben 330 tonna arany, és 1600 tonna ezüst van, amelyet külszíni fejtéssel, cianidos technológiával nyernének ki közel húsz év alatt. A tervezett beruházás azonban kulturális és történelmi örökséget veszélyeztet: a régi település műemléképületei körül átfejtenének négy hegyet, s a hátramaradó kráterek között remélhetné fennmaradását az építészeti örökség.

Az aranykitermelés megvalósulásához házakat, templomokat kell lebontani, sírokat kell elköltöztetni. A faluközpontban már évekkel ezelőtt is elhagyatott házakat, düledező kerítéseket lehetett látni; szinte mindegyiken ott figyelt a kék tábla, miszerint az épület az RMGC tulajdona – számolt be egy korábbi cikkében a Transindex.ro hírportál. A lakosság – már, akit sikerült meggyőznie a vállalatnak, a bányanyitás ugyanis kezdetektől megosztotta a közösséget –, miután eladta házát és telkét a vállalatnak, a hegy lábánál levő, RMGC által felépített Piatra Alba nevű településre, vagy pedig egy új, szintén RMGC által felhúzott gyulafehérvári negyedbe költözhet. Természetesen egyik változat sem kötelező, a lakosok végső soron oda költözhetnek, ahová akarnak  – hangoztatta nem egyszer az arany kitermelésében érdekelt cég.

A zöld szervezetek szerint a ciános bányászat, és a külszíni fejtés soha nem lehet eléggé biztonságos. Ezt a Kárpát-medence lakossága már a saját bőrén tapasztalhatta, 2000 januárjában bekövetkezett a térség egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, amikor a nagybányai aranybánya zagytározójából 100 ezer tonna szennyezett víz ömlött a folyóvizekbe, gyakorlatilag elpusztítva a Tisza élővilágát.

A félelmet keltő ciántechnológiával kapcsolatban a cég azzal védekezik, hogy míg a Tisza ökokatasztrófáját okozó, Nagybánya melletti zagytározóban több száz milligramm volt a cián koncentrációja literenként, addig a verespataki bánya ülepítőjében 5-7 mg/liter méreganyag lesz. A vállalat azt ígéri, hogy betartja az Európai Unió új bányalétesítmények számára szóló előírását, amely 10 mg/literben maximalizálja a cián koncentrációját (az új szabályozás 2008. május 1-jén lépett életbe).

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Romániai civilek Brüsszelhez fordulnak Verespatak ügyében

Brüsszelhez fordulnának panasszal a romániai civil szervezetek amiatt, hogy a bukaresti hatóságok a szaktárcák "feje fölött", azaz a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) készülnek dönteni a Verespatakra tervezett színesfémbánya ügyében.

MTI Világ

Verespatakról szennyeződött a Maros mellékfolyója

Nehézfémszennyezést észleltek a román hatóságok a romániai Aranyos folyón, amely a Tiszába ömlő Marosnak a mellékfolyója. A magyar vízügyi hatóságok azonnali hivatalos tájékoztatást kértek a romániai társhatóságoktól a szennyezés mennyiségéről és összetételéről.

MTI Világ

Verespataki beruházás: civilek szerint támadható az engedély

A verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) magabiztosnak tűnik a beruházás sorsát illetően, a tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület szerint azonban jogilag ismét támadható lesz a vállalat most benyújtott településrendezési engedélye, amelynek tartalmától függ a román környezetvédelmi minisztérium zöld jelzése.