Magyarország azt tekinti feladatának, hogy elnöki tisztsége idején jól kiszolgálja a tagállamokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szlovén kollégájával, Borut Pahorral folytatott megbeszélés után. Orbán Viktor a ljubljanai sajtóértekezleten utalt a szlovén és a magyar EU-elnökség közötti különbségre (előbbi egyedül, utóbbi egy trió tagjaként látja el a feladatot), ennek ellenére az a véleménye, hogy sok olyan tapasztalat gyűlt össze a szlovén elnökség alatt, amelyet a magyar elnökség idején érdemes hasznosítani. 

Magyarországnak ugyan vannak elképzelései, de azt tekinti feladatának, hogy elnöksége idején jól kiszolgálja az uniós tagállamokat, már csak azért is, mert rengeteg nagyon súlyos európai ügy szerepel - a magyar kezdeményezésektől teljesen függetlenül - az elkövetkező fél év napirendjén - hangsúlyozta Orbán Viktor. A két miniszterelnök többek között a Nyugat-Balkán kiemelt kezeléséről beszélt a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban. Pahor elmondta, a magyar EU-elnökségnek általa javasolt témák egyike a Nyugat-Balkán kiemelt kezelése.    

Orbán Viktor hozzátette: "megértette és tisztelettel tudomásul vette", hogy Szlovénia szerint Horvátország és Szerbia kérdését kiemelten kell kezelni a magyar elnökség alatt. Hangsúlyozta: Magyarország és Szlovénia határos a nyugat-balkáni térséggel, ezért Horvátország és Szerbia dolgai sokkal fontosabbak számukra, mint bármely más EU-tagállam számára. Leszögezte: mindent megtesznek azért, hogy a magyar elnökség alatt megszülethessen a horvát EU-tagságról szóló döntés, Szerbia számára pedig nyitva kell tartani az európai perspektívát - jelentette az MTI kiküldött tudósítója, Végh Sándor. 

A cseh miniszterelnök szerint Csehországnak és Magyarországnak az időszerű európai uniós témákban ugyanaz vagy hasonló az álláspontja, a cseheknek is érdekük, hogy segítsék a magyarokat EU-elnökségük idején - jelentette Kokes János, az MTI tudósítója. Egész sor időszerű témában megegyező vagy hasonló az álláspontunk, a véleményünk. Nekünk is érdekünk, hogy Magyarország sikeres legyen" - jelentette ki Petr Necas cseh kormányfő, aki a közös vagy megegyező álláspontok példájaként az uniós költségvetés, illetve a jogharmonizáció kérdését, az energiapolitikát és az EU keleti partnerségi stratégiáját említette. Hozzátette: vannak eltérő álláspontok is, például az agrárpolitika területén. Necas szerint sem Magyarország, sem Csehország nem akarja, hogy a jövőben Brüsszelből diktáljanak a tagállamoknak költségvetésük kidolgozásakor. 

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel annyi napirendi pontot "tett az asztalra" a magyar EU-elnökség idejére, hogy Budapestnek nagyon nehéz lesz a dolga, ha a munkát sikeresen akarja elvégezni. "A cseh tapasztalat fényében a magyar realista vállalás az lehet, hogy jó eszközként próbálunk szolgálni ezeknek a Brüsszelben meghatározott ügyeknek a kezelésében" - jelentette ki a magyar miniszterelnök a cseh-magyar tárgyalások utáni prágai sajtóértekezleten. Orbán leszögezte: sikeresnek tartja a cseh elnökséget, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy jó stábot kell felállítani, illetve realista vállalásokat kell tenni. "Azokat a témákat, amelyek nekünk fontosak, most nem tudjuk győzelemre vinni, csak be tudjuk vezetni" - jegyezte meg. Példáként említette az európai vízgazdálkodást, a kulturális diverzifikációt és a Duna-stratégiát. "Ezeket bevezetjük, de tudomásul kell vennünk, hogy nem ezeken lesz a hangsúly, hanem a nagy európai kérdéseken", például a gazdasági kormányzás, vagy a szankciók kérdésén - szögezte le a magyar kormányfő.