Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
George W. Bush volt amerikai elnök bevallása szerint kezdetben ellenezte, hogy az Egyesült Államok megtámadja Irakot, míg végül csatlakozott azokhoz, akik erőt akartak alkalmazni Szaddám Huszein ellen. Minderről az NBC televízió egyik hétfő esti műsorában beszélt.
Bush abból az alkalomból vendégeskedik különböző tévék műsoraiban, ad rádió- és lapinterjúkat, hogy kedden jelenik meg Döntések ideje (Decision Points) című memoárkötete.
"Én még esélyt akartam adni a diplomáciának" - mondta. Arra a kérdésre, hogy alelnöke, Dick Cheney vette-e rá őt Irak megtámadására, azt válaszolta, hogy ennek nincs jelentősége. Mint elnök "én döntöm el, hogy mikor támadunk. Lehet, hogy (Dick Cheney) azt mondta: menjünk, de én azt, hogy ne" - mondta.
A média által készített szemelvény szerint Bush kijelenti könyvében: "Senki nem érzett olyan undort és volt olyan dühös, mint én, amikor kiderült, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverek Irakban", pedig ilyenek létével indokoltuk a háborút".
Mindazonáltal a volt elnök nem szabadkozott a háború miatt az NBC műsorában. "Ha bocsánatot kérnék, az azt jelentené, hogy rossz döntést hoztam. Viszont nem gondolom, hogy rossz döntés volt. Jobban érzi magát a világ Szaddám Huszein nélkül" - mondta.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.