A konzervatív FAZ a Merkel-kormány szóvivőjétől kapta a fenti értelmű tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki nem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.

Oroszországban, Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról. Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin kormányfő sajtótitkára az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva kifejtette: korai lenne bármit mondani, amikor még az sem világos, hogy a Der Spiegel című német lapban közzétett részleteket pontosan fordították-e le, nem is szólva arról, hogy nem tudni, milyen szintű diplomaták és tisztségviselők értékeléséről van szó, s hogy ezek milyen dokumentumokban kaptak helyet. Mi több, még az is tisztázásra szorul, hogy valóban az orosz kormányfőre vonatkoznak az idézett szövegrészek. "Így bármiféle reagálás elsietett lenne" - mondta Peszkov.

Dmitrij Medvegyev elnököt sápadtnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt alfahímnek minősítették az amerikai diplomáciai dokumentumok. A Kommerszant saját forrásaira hivatkozva azt írta hétfőn, hogy a moszkvai amerikai diplomáciai képviselet az orosz vezetőkről kétségtelenül küldött Washingtonba egyebek között lélektani értékeléseket is. Az értékeléssel, amely szerint változatlanul Putyin az erős ember, és Medvegyev a bázis nélküli elnök, nyilvánvalóan sokan egyetértenek, így számos felmérés tanúsága szerint az orosz emberek többsége is.

Franciaország a "demokratikus szuverenitást és tekintélyt" célzó "fenyegetésnek" tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: "nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval" - közölte hétfőn a francia kormányszóvivő. "Nagyon szolidárisak vagyunk az amerikai adminisztrációval abban a tekintetben, hogy nemcsak azt szeretnék elkerülni, hogy az államok tekintélyén, a munkájuk minőségén csorba essen, hanem azt is, hogy veszélybe kerüljenek azok az emberek, akik az országuk szolgálatában végzik a munkájukat" - hangsúlyozta Francois Baroin az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

Párizs egyébként egyetlen francia vezetőnek tulajdonított kijelentést sem erősíti meg azok közül, amelyek a WikiLeaks oknyomozó portál által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai sürgönyökben olvashatók. "Egyetlen, ezekben a dokumentumokban a francia diplomatáknak és hatóságoknak tulajdonított kijelentést sem erősítünk meg" - mondta párizsi sajtótájékoztatóján a külügyi szóvivő. Bernard Valero azt is jelezte, hogy Párizs sajnálatosnak tartja a "felelőtlen kiszivárogtatást", ami a francia álláspont szerint "sérti az államok szuverenitását és levelezésük titkosságát".

Az egyik most közzétett távirat szerint Jean-David Lévitte, a francia elnök legfőbb külügyi tanácsadója egy amerikai vezetővel folytatott megbeszélésen Hugo Chávez venezuelai elnököt "őrültnek", Iránt pedig "fasiszta államnak" minősítette. A francia elnöki hivatal hétfőn - még a külügyi szóvivő megszólalása előtt - leszögezte: "Nem fogunk reagálni a WikiLeaksre". A külügyminisztérium viszont amiatt is nyugtalanságának adott hangot, hogy a nyilvánosságra hozatallal a dokumentumok titkossága megszűnt. Ez ugyanis a külügyi szóvivő szerint a nemzetközi kapcsolatok stabilitását és biztonságát érintő lényegi kérdések megoldását nehezítheti, valamint egyes személyek biztonságát is fenyegeti. 

Izraelnek egyáltalán nem ártott, sőt lehet, hogy segített a WikiLeaks leleplezése egy volt izraeli biztonsági tanácsadó, Giora Eiland szerint. A kiszivárogatott diplomáciai táviratokból egyebek közt az derült ki, hogy Izrael 2008-ban megpróbálta megszerezni Egyiptom és a Fatah támogatását a Gázai övezetet uraló Hamasz elleni támadáshoz, illetve kirajzolódik a dokumentumokból, hogy Izrael több arab országhoz képest "visszafogott" álláspontot képvisel az iráni atomprogrammal kapcsolatban.

Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks oknyomozó portál. A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel számolt be vasárnap internetes kiadásában. A német hetilap "világtérképéhez" mellékelt táblázatból, illetve ismertetésből kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.

A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6  kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül 4 került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a "titkos, külföldiek elől elzárandó" elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a "titkos" elnevezést viselte. A következő besorolás a "bizalmas, külföldiek elől elzárandó" minősítést kapta, ebbe a kategóriába  7 magyarországi dokumentum került. A csak "bizalmas" iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat "érdemelte ki". További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a "csak szolgálati használatra", azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a "nem minősített" besorolást kapta.