„A kohéziós politika jelentős hasznot jelent az EU szegényebb régiói számára, de egész Európa számára is előnyös” – olvasható abban az EUobserver szerint siettében kiadott keddi közleményben, amelyben Johannes Hahn regionális fejlesztésért felelős EU-biztos reagált az FT és az oknyomozó újságírással foglalkozó Bureau of Investigative Journalism (BIJ) által egy nappal korábban közzétett EU-támogatási adatbázisban található számokra.

A tagországoknak eddig is kötelező volt közzétenni az interneten az EU kohéziós alapjaiból támogatott haszonélvezők nevét és a támogatások összegét, de az FT és a BIJ adatbázisa az első, amely angolul jelentette meg az összes adatot egyetlen, szabadon kereshető rendszerben.

Az adatokból kiderül, hogy bár a régiók és az útépítésekért, vasúti és csatornaépítésekért felelős állami cégek kapták a támogatások legnagyobb részét, számos nagyvállalat is részesült a 2007 és 2013 között kiosztható 347 milliárd euróból – jelentette az EUobserver.

A kohéziós támogatást bezsebelő cégek közül a lap szerint az amerikai IBM kapta a legnagyobb összeget, több mint 24 millió eurót, amely a több tagországban, többféle projektekre kapott egyes támogatásokból tevődik össze. Az IBM ebből a summából 15,6 millió eurót kapott egy dél-lengyelországi, 2,6 milliót egy csehországi és 985 ezer eurót egy magyarországi szolgáltató központ létrehozására – teszi hozzá a lap.

Az amerikai vezérléstechnikai óriás, a Honeywell 4,2 millió eurónyi támogatást kapott egy csehországi kutatási és fejlesztési központ létrehozásához. A cég tevékenységei között a Honeywell cseh honlapja több más mellett légi technikai termékeket és szolgáltatásokat is feltüntet, ez utóbbiba pedig az EUobserver szerint a rakéták és „más irányított fegyverek” vezérlési rendszerei is beletartoznak. Szintén részesült támogatásból a Dassault, amely a francia Raphale vadászgépek gyártója – teszi hozzá a híroldal.

Ezen kívül összesen négymillió eurót kapott egy lengyelországi és egy portugáliai fejlesztéséhez a Nokia Siemens Network, amelyet a lap szerint iráni kivándorlók perelnek amiatt, mert a mobiltelefonok lehallgatását és lenyomozhatóságát lehetővé tévő technológiát szállított a teheráni rezsimnek. A nagy gyógyszeripari cégek közül a GlaxoSmithKline egy franciaországi technológiai fejlesztéséhez 1,8 millió eurót kapott, a Pfizer pedig a „csapatkultúra” és a nemek közötti egyenlőség fejlesztéshez közel 200 ezer euróhoz jutott az EU-alapokból – írja az EUobserver.

A szintén amerikai Coca-Cola több mint 900 ezer eurós támogatással szerepel a listán, amelyet a híroldal szerint magyarországi és észtországi gyártóbázisának fejlesztéséhez, illetve németországi személyzetének képzéséhez kapott. Ezen kívül az EU adófizetői a McDonald’s svéd és spanyol személyzetének további képzését is támogatták közel 60 ezer euróval – teszi hozzá az EUobserver.