Nagy volt a hírszerzők keletje a diplomáciai kinevezéseknél, de jut nagyköveti poszt Fidesz-közeli nagyvállalkozónak is.
Vajon mivel szolgálta meg? – ezt találgatták a HVG kérdésére még a külügyi tisztviselők is, miután kiderült, Czukor Józsefet, a Bajnai-kormány külügyminisztériumi szakállamtitkárát nevezte ki berlini magyar nagykövetnek az Orbán-kabinet. Bizalmi emberek szoktak ugyanis a kulcsposztokra kerülni, így történik ez most is: Washingtonba Szapáry György, Párizsba Trócsányi László, Londonba Csák János mehet. Czukor József ebben a névsorban kakukktojás, s eddig nem úgy tűnt, hogy a Fidesz a „nemzeti egységet” a volt szocialista káderek helyzetbe hozásával képzeli el. A kormányváltás után úgy is tűnt, hogy Czukor süllyesztőbe kerül. Nem késztették távozásra a külügyből, de csak kezdő diplomaták számára fenntartott referensi munkakört kapott, s onnan lett hirtelen az egyik legfontosabb állomáshelyen nagykövet.
Információink szerint nem ő volt az első jelölt, hanem a Berlinben élő Breier Zsuzsa, aki 2000 és 2004 között a berlini magyar nagykövetség kulturális attaséja volt. Őt azonban – bár például megszervezte júliusban Orbán Viktor fellépését a német külpolitikai társaságban – Magyarországon működő német alapítványok köreiből megfúrták, s így eshetett a választás Czukorra. A volt szakállamtitkár ugyanis régi Németország-szakértő. Igaz, tudását nem a külügynél, hanem a hírszerzésnél alapozta meg. Már az egyetem elvégzése után, az 1980-as évek elején a „céghez” került, s ottani pályáját folytatta a külügynél.
Czukor 1988-ban kezdte szolgálatát az akkori Német Szövetségi Köztársaságban, a még Bonnban lévő magyar nagykövetségen. 1993-ban a hírszerzéshez tért vissza főosztály-vezetői rangba, majd 1997-ben újra külügyesként indult Bonnba. Később, a nagykövetség költözése után Berlinbe került második embernek, s a Fidesz-kormány alatt is ott maradt. 2002-ben megint nem a külügybe tért vissza, Medgyessy Péter miniszterelnök ugyanis a hírszerzők főnökévé, az Információs Hivatal főigazgatójává nevezte ki. Onnan különös körülmények között 2004-ben távoznia kellett – talán akkortól eredeztethető a Fidesz bizalma iránta. Leváltása ugyanis részben a határon túli magyarokkal kapcsolatos szocialista belviták következménye volt, míg a nemzetbiztonsági bizottság akkori elnöke, Kövér László nyilvánosan kiállt mellette. Utána a kiérdemesült hírszerzés-igazgatók szokásos levezető állásaként nagykövet lett, Szlovéniába helyezték, s onnan lett hirtelen a Bajnai-kormány szakállamtitkára.
A hírszerzéstől érkezik az új lettországi nagykövet is. Dobokay Gábor 1998-ban a Fidesz-kormány idején lett a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, majd 2002-től a szocialisták átvették külügyi szolgálatba, s Jordániába helyezték. Onnan a hírszerzőkhöz tért vissza, az Információs Hivatal műveleti főigazgató-helyettese lett, majd a Bajnai-kormány idején elvállalta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetői posztját. A Fidesz-kormány idén az elsők között mentette fel, de a szokásos külügyi menekülő-útvonalat azért nyitva hagyta számára.
Amennyire kakukktojás Czukor a Fidesz-kormány nagykövetei között, az – csak más értelemben – a londoni jelölt Csák János vagy a washingtoni posztra pályázó Szapáry György is. Csák még a külügy közelében sem járt eddig, inkább Fidesz-közeli nagyvállalkozóként ismert. Ellenzékben persze a mai kormánypárt is ellene volt az üzletemberek nagyköveti kinevezésének, különösen a később a botrányos ingatlaneladásról elhíresült, moszkvai posztra került Székely Árpádénak. Csák kiszemeléséhez a párt vezetőivel fenntartott bizalmi kapcsolata mellett hozzájárulhatott, hogy az egykori Mol-vezér 2004-től komoly segítséget nyújtott a jobboldalnak a Heti Válasz fenntartásával és a lap helyzetének konszolidálásával. Ebben egyébként nagy segítségére volt lapigazgatója, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akinek testvére, Vince lesz Magyarország bécsi nagykövete. Ő azonban karrierdiplomata: konzul volt Münchenben az utóbbi években, majd a német kapcsolatokért felelős osztályvezető a Külügyminisztériumban.
Szapáry régóta segít a Fidesznek nemzetközi ügyekben, korábban dolgozott is Washingtonban, ezért kinevezése nem meglepetés. Az más kérdés, hogy ehhez át kellett írni a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, a leendő nagykövet elmúlt ugyanis 70 éves, márpedig a jogszabály szerint csak eddig az életkorig lehetne kinevezni. A sietős módosítás után viszont a miniszterelnök felülbírálhatja e szabályt.
A fontosabb posztok közül Moszkvába Íjgyártó István, az első Orbán-kormány bukaresti nagykövete kerül. Már át is vette állomáshelyét Rómában Balla János, a parlament külügyi bizottsága elnökének, Balla Mihálynak (Fidesz) a testvére, aki egyébként szintén karrierdiplomata. Ő volt már portugáliai nagykövet, majd két évvel ezelőtt Kazahsztánba nevezték ki. Onnan hívták vissza idő előtt, s egyből kinevezték római követnek. Trócsányi az alkotmánybírói talárt hagyja ott a párizsi posztért. Bár ő nem igazi külügyes, de régi motorosnak számít, hiszen 2000-től négy éven át brüsszeli nagykövet volt. Visszatérte után nem akarta a külügyi tisztviselők szokásos ranglétráját végigjárni a következő kinevezés előtt, ezért kivált a szolgálatból, majd a Fidesz javaslatára 2007-ben alkotmánybíróvá választották.
A nemzetpolitikai szempontból fontos szomszédos országokban egyelőre kevés mozgás látszik. Belgrádban már megtörtént a csere, a külügy szerb referatúrájának volt vezetője, Nikowitz Oszkár már elfoglalta új posztját. Úgy tűnik, Heizer Antal Pozsonyban kitöltheti mandátumát, hiszen 2007-től vezeti a képviseletet. A Népszabadság egykori újságírójának, a 2008-ban bukaresti nagykövetté lett Füzes Oszkárnak sem kell egyelőre visszatérnie. Jövőre azonban a tervek szerint legalább kéttucat váltás lesz a képviseletek élén, s nem kizárt, hogy ez érinti a bukaresti posztot is.
RIBA ISTVÁN
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Új helyzet van.
