A válság kitörése után kinevezett alelnök, Omar Szuleimán most első ízben találkozott a betiltott, de működő és nagy erőt képviselő iszlám szervezet, a Muzulmán Testvériség képviselőivel. Értesülések szerint a párbeszédben befolyásosnak tekintett független személyek és üzletemberek is részt vettek. Korábban két régi párt, a baloldali Nemzeti Haladó Tömörülés Pártja és a liberális Vafd is közölte, hogy kész bekapcsolódni a válság megoldását célzó dialógusba. A Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradeinek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatójának megbízottja is részt vett a tárgyalásokon.

Az alkotmánymódosítást előkészítő testületnek március első hetéig kell beterjesztenie javaslatait, amelyek egyebek mellett kiterjednek az elnökválasztás szabályozására, és meghatároznák az államfői megbízatás időtartamát.  Az alelnök emellett ígéretet tett arra, hogy engedélyezik a sajtószabadságot és szabadon engedik mindazokat, akiket a csaknem két hete tartó zavargásokkal kapcsolatban vettek őrizetbe.

Az állami televízió értesülése szerint megállapodtak abban is, hogy az 1981 óta az országban érvényben lévő rendkívüli állapot hatályát hamarosan feloldják. Az információt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, de annyi ismertté vált, hogy ennek előfeltétele a biztonsági helyzet alakulása.

Omar Szuleimán ugyanakkor elutasította az ellenzéknek azt a felszólítását, hogy vegye át az elnöki teendők ellátását Hoszni Mubarak államfőtől. 

A rendkívüli állapot az elmúlt harminc évben lehetővé tette a politikai vezetés számára az ellenzék elnyomást, a tüntetések betiltását, és azt, hogy polgári személyek fölött katonai bíróságok ítélkezzenek. 

Kairóban vasárnap viszonylag nyugodt volt a légkör. A felkelés központjában, a Tahrír téren a keresztények és a muzulmánok együtt imádkoztak. A hadsereg ugyanakkor megerősítette jelenlétét a téren, miközben a tüntetőké a több tízezerről ezres léptékűre csökkent. Sokan közülük azt mondták, hogy mindaddig maradnak, amíg Mubarak le nem mond.

Rákos György, az MTI különtudósítója Kairóból arról számolt be, hogy újra elindulnak a egyiptomi államvasutak leállított vonatai, minden vonalon közlekedik a kairói metró, ismét kapnak benzint a fővárosban működő, külföldi tulajdonban lévő benzinkutak, nem korlátozzák a vásárolható javak mennyiségét, kenyérből és gázból is van elégséges mennyiség. Városszerte úgyszólván egész napos csúcsforgalom zajlott, az ilyenkor szokásos autós tolakodással, dudálással, miután az emberek nagy része ismét visszatért munkahelyére. Hatalmas sorok állnak a bankokban, amelyek többsége vasárnap újra kinyitott.

A muzulmán fundamentalisták nagyfokú taktikai felkészültségről tanúskodnak a megmozdulások központját adó Tahrír téren. A fáradhatatlan, de mégiscsak elcsigázott tiltakozó fiatalok között biztosítják az ellátást, enni- és innivalót osztogatnak, és békében megvannak világi honfitársaikkal, vagy akár a koptokkal, az egyiptomi keresztényekkel, akik egyébként az ország lakosságának becslések szerint közel tíz százalékát teszik ki. Nem kívánnak az előtérbe kerülni, ahogy vezetői mondják, nem akarják, hogy iszlám forradalomnak tűnjék a tiltakozó mozgalom. Nincs szó továbbra sem arról, hogy a vegyes összetételű Tahrír téri tiltakozó mozgalom tagjai kit akarnak elnöknek.

Szombaton menesztették a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt (NDP) vezetőségét, s ezzel eltávolították pártfunkciójából Gamal Mubarakot, az elnök fiát, maga az államfő azonban nem adta fel pártelnöki tisztét. Gamal kiiktatását "pozitív lépésnek" minősítette Tommy Vietor, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, aki azonban azt is kijelentette, hogy "várják a további lépéseket".

Frank Wisner, Barack Obama amerikai elnök egyiptomi különmegbízottja, volt kairói nagykövet szombaton a müncheni nemzetközi biztonsági értekezlet küldötteinek azt mondta, hogy Mubarak elnöknek még egy ideig a helyén kell maradnia a politikai átmenethez szükséges változások irányítására. 

Angela Merkel szerint az egyiptomi átmenetnek békésnek és rendezettnek kell lennie. Úgy vélte azonban, hogy nem lenne helyes megközelítés, ha a demokratikus reformfolyamatot azzal kezdenék, hogy előre hozott választásokat tartanak az országban. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kész közreműködni az észak-afrikai változás alakításában. "Egyiptomban változások lesznek, de ezeknek formát kell adni, és Európa készen áll, hogy ezt a folyamatot egy új partnerség keretében támogassa" - mondta.

David Cameron brit miniszterelnök felszólalásában alapvetőnek nevezte a gyors áttérést az új vezetésre és a politikai reformokat Egyiptomban, mert a "késedelem bizonytalan országot eredményez, aminek a Nyugat nem örülhet". 

A konferencián Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ismételten politikai, gazdasági és szociális reformokra szólította fel az arab világot. Ha kudarcot vall az átmenet a több demokráciára és igazságosságra, kaotikus állapotok alakulhatnak ki - figyelmeztetett.

Egyiptomi biztonsági forrásból cáfolták szombaton azt a meg nem erősített amerikai sajtóértesülést, hogy merényletet követtek el Omar Szuleimán alelnök ellen. Egy szó nem igaz az egészből - mondta a magát megnevezni nem kívánó forrás a Fox amerikai televízió hírére, amely szerint az alelnök, volt hírszerzési főnök ellen január 29-ei kinevezése után - a tv-csatorna nem tudja, melyik napon - merényletet kíséreltek meg, amelyből ő ugyan sértetlenül került ki, de testőrei életüket vesztették.

Kövesse az egyiptomi eseményeket percről percre a hvg.hu-n!