Mintegy hatezer-kétszáz külföldi kapott osztrák állampolgárságot tavaly, 22 százalékkal (ezernyolcszáz fővel) kevesebben, mint az azt megelőző évben. Legutóbb az 1970-es évek elején volt ilyen alacsony a honosítások száma.

2003 óta folyamatosan csökkent Ausztriában azoknak a külföldieknek a száma, akik osztrák állampolgárok lettek. Ebben a legnagyobb szerepet két törvénymódosítás és a bevándorlás hosszú távú mérséklődése játszotta. Noha a bevándorlás mértéke már 1993 óta csökken, ennek a hatása a honosítási statisztikákban csak az elmúlt hét évben mutatkozott meg. A tavaly honosítottak között bosznia-hercegovinai, török, illetve szerb állampolgárok voltak a legtöbben.

Az osztrák állampolgárság megszerzésének feltételeit az elmúlt öt évben kétszer is szigorították, legutóbb 2010 elején. Az új szabályok a korábbinál magasabb fokú németnyelv-tudást írnak elő és bővültek az állampolgársági vizsga témakörei is. Főszabály szerint a honosítás feltételei legkevesebb tízéves, megszakítás nélküli ausztriai tartózkodás - ebből öt év letelepedési engedéllyel -, valamint biztosított megélhetés, a német nyelv ismerete és büntetlen előélet. Enyhébb feltétellel, hatéves Ausztriában tartózkodás után válhatnak osztrák állampolgárrá, akiknek a házastársa osztrák, illetve akik menekült jogállást nyertek Ausztriában vagy pedig az ország területén születtek. A kettős állampolgárságot - a vegyes házasságokból származó gyermekekét kivéve - az osztrák jog csak kivételes esetben, egyéni elbírálás alapján engedélyezi.

A bevándorlást a kormány a jövőben gazdasági szempontok szerint is szabályozni akarja. A jövő héten tárgyalja a minisztertanács azt a törvényjavaslatot, amely a nem uniós állampolgárok közül csak a szakképzett munkavállalókat engedné letelepedni Ausztriában. A készülő törvény a jelenlegi keretszámokat pontrendszerrel váltaná fel.

Az országban élő külföldiek közül a németek alkotják a legnagyobb csoportot, 138 ezren vannak. A volt Jugoszlávia területéről érkezett bevándorlók lélekszáma 134 ezer, a törököké 112 ezer.