szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Líbiában a helyzet egyre súlyosabb, és az EU felszólítja Moammer Kadhafi rendszerét, hogy tartózkodjon az erőszak alkalmazásától, a békés tüntetők megtámadásától - mondta Martonyi János vasárnap este Brüsszelben újságíróknak, az uniós országok külügyminisztereinek munkavacsorája előtt.

A magyar diplomácia irányítója közölte: az EU a leghatározottabban visszautasítja, hogy Líbia összekapcsolta az unióba irányuló illegális bevándorlás megfékezését célzó együttműködés kérdését a líbiai eseményekkel kapcsolatos EU-megnyilatkozásokkal.

Előzőleg Polner Gergely, a magyar EU-elnökség szóvivője elmondta: csütörtökön bekérették a líbiai külügyminisztériumba a magyar nagykövetet, és kilátásba helyezték neki, hogy Líbia felfüggeszti az illegális bevándorlás ügyében folytatott együttműködést, ha az Európai Unió folytatja a líbiai tüntetések "bátorítását". Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán, az első líbiai tüntetések után felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erőszakos akciókkal.

A vasárnap esti uniós külügyminiszteri vacsorára érkezve Ashton újra, nyomatékkal megerősítette: az EU szerint véget kell vetni Líbiában az állami szervek részéről a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszaknak.

"Nagyon fontos, hogy megszűnjön az erőszak" - mondta Ashton, és szorgalmazta, hogy az emberek szabadon hallathassák hangjukat. A főképviselő szerint az uniót "nagyon aggasztja" az, ami Líbiában történik. A külügyminiszterek munkavacsoráján az előzetesen meghirdetett program szerint alapvetően az egyiptomi helyzetet tekintik át - Ashton kedden Kairóban tárgyal -, de szót ejtenek a többi észak-afrikai, illetve közel-keleti arab országban zajló fejleményekről is.

Martonyi János megítélése szerint a tunéziai és az egyiptomi forradalom esetében az eddigi, első szakaszban a szabadságvágy volt a meghatározó tényező, és ehhez képest másodlagosak voltak a szociális és gazdasági kérdések, illetve egyes vallási csoportok sérelmei. Elismerte, hogy az iszlamizálódás veszélyét illetően különböző vélemények vannak. A maga részéről azonban úgy látja: "reális esélye van annak, hogy Tunéziában és Egyiptomban demokratikus rendszerek jöjjenek létre". Rendszerváltozási folyamat indult meg, amit segíteni kell - mondta a magyar külügyek irányítója. A magyar kormány - közölte - most is fel fogja ajánlani segítségét, a rendszerváltozással kapcsolatos tapasztalatait.

"Készek vagyunk szakértőket küldeni, fogadni, különböző együttműködési formákról tárgyalni" - mondta. Hozzátette ugyanakkor: figyelni kell, hogy mi történik Líbiában és a többi országban, és "az is fontos kérdés, hogy az esetlegesen súlyosbodó migrációs problémákat hogyan tudjuk kezelni". Mint mondta, az EU kezében vannak eszközök támogatás nyújtására, "de adott esetben attól sem kell visszariadnia, hogy hátrányos következményeket alkalmazzon az olyan rendszerekkel szemben, amelyek az alapvető emberi jogokat megsértik".

A magyar külügyminiszter az európai szomszédságpolitikáról úgy vélekedett, hogy az megújulás előtt áll. "Mi továbbra is nagyon lényegesnek tartjuk ennek a szomszédságpolitikának a keleti dimenzióját, a keleti partnerséget. A délen történő, kétségkívül rendkívül fontos és súlyos események nem járhatnak azzal a következménnyel, hogy az Európai Unió figyelme elterelődjön akár a tőle keletre eső országokról, akár a Nyugat-Balkánról" - hangsúlyozta. Martonyi szerint "a délen történő események arra hívják fel a figyelmet, hogy szomszédságpolitikánkat összességében erősítenünk kell".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!