Az éjfél után közzétett adatok szerint az SPD az érvényes szavazatok 48,3 százalékát szerezte meg, s ezzel 63 mandátumhoz jutott a 121 tagú képviselőtestületben (Bürgerschaft). A városállamot 2001 óta irányító kereszténydemokraták (CDU) súlyos vereséget szenvedtek: 21,9 százalékos eredménnyel csupán 28 képviselőjük lesz ezentúl. A harmadik legerősebb párt a Zöldek-Alternatív Lista (GAL) lett 11,2 százalékkal (14 mandátum). A liberális FDP hétévi távollét után visszaküzdötte magát a helyi parlamentbe: 6,6 százalékos eredményének köszönhetően 9 képviselője foglalhat helyet a testületben. A reformkommunista Baloldal 6,4 százalékot ért el, ezentúl nyolc küldötte lesz a Bürgerschaftban. A részvételi arány történelmi mélypontra süllyedt: 58,5 százalékkal még a korábbi negatív rekordot, a 2008-ban följegyzett 63,5 százalékot is alulmúlta.

A választás eredményét kommentálva a Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutatott: vasárnap a CDU ismét az lett Hamburgban, ami korábban évtizedeken át volt: párt hatalom és perspektíva nélkül. Ez most már Hamburg határain túl is igaz. Vasárnap nemcsak az első CDU-Zöldek koalíció bukott meg, de az a nagyszabású kísérlet is, hogy az uniópártot vonzóvá tegyék fiatal és urbánus választórétegek számára. A CDU olyan vereséget szenvedett, amely mély töprengésre késztetheti az egész pártot: hogyan nézzen ki egy jobbközépen elhelyezkedő, korszerű nagyvárosi párt, amely nem kacsintgat állandóan a Zöldekre?

A Die Welt szerint az SPD hamburgi győzelme elsősorban lokálpolitikai és lokálpatrióta siker. A világra nyitott Hanza-várost nem igazán érdekli, mi izgatja Rajna-Pfalz vagy Thüringia lakosságát. Ezért a szocdemek sikere nem jelent automatikusan előrejelzést a márciusban esedékes baden-württembergi vagy rajna-pfalzi választásokra nézve. Egyet viszont nagyon is jelent: bátorítást a politikusoknak arra, hogy fölismerjék a kínálkozó esélyt, és éljenek vele. Ezt tette Olaf Scholz SPD-listavezető, és meg is lett a jutalma.