Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Közös nevezőre jutottak péntek délelőtt az európai parlamenti frakciók (a néppártit leszámítva) egy olyan határozattervezet megfogalmazásában, amely elítéli a médiatörvényt, felszólítja a kormányt a sajtószabadság helyreállítására, és az Európai Bizottságot a jogszabály végrehajtásának szigorú felügyeletére – értesült a BruxInfo parlamenti forrásokból.
A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal által elkészített határozattervezet felszólítja a kormányt a médiafelügyelet függetlenségének visszaállítására. Az EP korábban többször megfogalmazta aggályait azzal kapcsolatban, hogy a Médiatanács kizárólag kormánypárti delegáltakból áll, ezt pedig az Európai Bizottság is osztotta, de a testületnek végül nem volt jogi alapja ennek számonkérésére.
A dokumentum azt is kéri, hogy a kormány vonja vissza a média működését szabályozó törvényeket, amennyiben bebizonyosodik róluk, hogy nincsenek összhangban az EU alapszerződés, az EU-jog, illetve az Alapvető Jogok Chartája betűjével vagy szellemiségével. Ez előtt viszont a kormánynak felül kell vizsgálnia a két vitatott jogszabályt, mégpedig a szakma és a közönség teljes körű bevonásával – derül ki a Bruxinfo birtokába került papírból.
A négy frakció a határozatban felrója a Bizottságnak, hogy csak a belső piaci elvek és az Alapvető Jogok Chartája alapján vizsgálta meg a médiatörvényt, és így mindössze három pontot kifogásolt a törvényben. Az Európai Parlament szerint a sajtószabadság sérül Magyarországon, ezért a testületnek az elektronikus kereskedelemről, az idegengyűlöletről, a rasszizmusról és a terrorizmus elleni harcról szóló irányelveket is jogalapnak kellett volna tekintenie, ezek ugyanis mind tartalmaznak rendelkezéseket a szólás szabadságáról.
A határozat felszólítja a Bizottságot arra is, hogy készítsen egy európai keretjogszabályt, amely a tagállamokban biztosítaná a sajtó szabadságát, a médiapluralizmust, és a sajtót felügyelő hatóságok függetlenségét.
Értesüléseink szerint utóbbival kapcsolatban komoly aggályaik vannak a képviselőknek. Többen attól tartanak, hogy Neelie Kroes digitális politikai biztos februári bejelentése, amely szerint létrejön egy munkacsoport a tagállami médiarendszerek állapotfelmérésére, nem egy európai jogszabály megteremtését előzi meg, hanem éppen azt helyettesíti.
Nem került ki a szövegből a bizottsági vizsgálat elmarasztalása, holott a BruxInfo úgy tudja, a liberálisok éppen azért vonakodtak részt venni egy újabb határozat elkészítésében, mert úgy vélték, ezzel aláásnák Neelie Kroes ugyancsak liberális EU-biztos vizsgálatát.
A négy frakció már a februári plenáris ülésen is megpróbált elfogadtatni egy - a médiatörvényt elítélő - határozatot. Le is folytatták a vitát, de szavazni már nem akartak róla, az Európai Bizottság és a kormány ugyanis éppen néhány órával a tervezett szavazás előtt jelentette be, hogy megállapodtak egymással abban, hogy a kabinet módosítja a médiatörvényt Brüsszel útmutatásai alapján. Ennek fényében pedig a szavazásra bocsátott dokumentum okafogyottá és idejétmúlttá vált, egy sor olyan kérdést tartalmazott ugyanis, amelyeket a megállapodás már megválaszolt.
Az európai parlamenti matematika alapján kicsi az esély, hogy a csütörtöki szavazáson a legnagyobb frakció, a Néppárt nélkül elérhet-e többséget az alkalmi négyes, márpedig a Néppárt már december óta azzal érvel, hogy nincs értelme vitázni a médiatörvényről, az ugyanis a kormány és a Bizottság megállapodásával okafogyott lenne, csak úgy mint egy – a jogszabályt elítélő – határozat elfogadása.
