A magyarországi alkotmányozásról, illetve az alkotmány tervezetéről közölt elemzést hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív napilapban Maximilian Steinbeis cikkének bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban még nagy felháborodást váltott ki a nemzeti konzervatív kormány által kidolgozott médiatörvény, mostanra azonban mindez elcsendesült. Az Európai Bizottság módosításokat követelt, amit meg is kapott, így - mint a cikkíró fogalmazott - a sajtószabadságot fenyegető legközvetlenebb veszély, úgy tűnik, elmúlt.

"A dolog jól sült el"

Orbán Viktor miniszterelnök gratulálhat magának, számára a dolog egészében véve jól sült el. A módosítások csekély árat jelentettek ahhoz képest, ami Magyarországon valójában történik - vélte Steinbeis, hangoztatva: "Magyarországon éppen most cserélik ki teljes mértékben az ország alkotmányjogi alapjait. Hogy Magyarország ezután is alkotmányos állam lesz-e a szó megszokott értelmében, az bizonytalannak tűnik."

A parlament - emlékeztetett a cikkíró - múlt hét óta folytat vitát az új alkotmány tervezetéről, amelyet röviddel húsvét előtt kívánnak elfogadni. Az új alkotmányra vonatkozó terv a tavaly áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelem után született, az egykamarás parlamentáris rendszerben ugyanis Orbán koalíciója a kétharmad birtokában anélkül tudja az alkotmányt megváltoztatni, hogy bárki mást meg kelljen kérdeznie arról. A kormányfő a 2010-es választási győzelmet a magyar nép közvetlen felhatalmazásaként értelmezte arra, hogy az 1989-es puha rendszerváltásból két évtizedes késéssel végre igazi forradalmat csináljon, és végérvényesen szakítson a kommunizmussal, illetve annak azóta demokratikusan módosított, de hivatalosan fennmaradt alkotmányával.

A cikkíró az "eredmény" kapcsán "igencsak különleges" dokumentumról beszélt. Utalt arra, hogy már első szavai a nemzeti himnusz első sorát idézik, amit másfél oldalas "mega-preambulum" követ, amely a "nemzeti hitvallás"  elnevezést kapta, megtűzdelve - mint fogalmazott - a szellemi és a lelki egység megvédésére utaló "nagy-magyar toposzokkal".  A cikkíró szerint mindez a romániai, a szlovákiai, a szerbiai és az ukrajnai magyar kisebbségre való utalást jelent.

"Hemzseg az obskúrus megfogalmazásoktól"

A tervezet hemzseg az obskúrus megfogalmazásoktól, amelyek - mint írta - egy szekuláris  köztársaság alkotmányában különösnek tűnnek. Ezzel összefüggésben említette a szerző a Szent Koronára való utalást, amely a szöveg szerint az alkotmánynak megfelelő állami folytonosságot testesíti meg.  Megemlítette továbbá a kereszténység nemzetmegtartó erejére való utalást is. Az új alkotmány - mint írta - egy etnikailag, kulturálisan és vallásilag definiált nemzet fogalmából indul ki. "Jogi szövegként valójában ez a 'nemzeti hitvallás' nagy részében alig értelmezhető, valójában nem jogi, hanem  szakrális szöveg, nemzeti vallási szellemidézés, és egyben hitvallás" - fogalmazott Steinbeis.

A cikkíró részletesen foglalkozott a tervezetnek az Alkotmánybíróságra vonatkozó részével. Utalt arra, hogy a testület amúgy is kényes helyzetben van: Magyarországon hasonlóan erős hatalomnak számít, mint a németországi alkotmánybíróság, és hasonló tekintélyt is élvez. Orbán kétharmados Magyarországán az Alkotmánybíróság az egyetlen olyan intézmény, amely szembe tud szállni a kormánnyal, "és meg is teszi ezt" - írja a szerző, emlékeztetetve arra, hogy alkotmányozó többségével élve a kormány korlátozta a testület jogköreit. Mindezt - mint írta - az új tervezetben is rögzítették. Ehhez jön még, hogy a kormány biztosította magának az alkotmánybírák kijelölésével kapcsolatos jogot is.

A cikkíró "elképzelhetőnek" nevezte, hogy "Európa közepén egy tekintélyuralmi állam jön létre. Hogy ez valóban így lesz-e vagy sem, azzal foglalkoznunk kell" - tette hozzá.