A sérült hűtőrendszer miatt erősen sugárzó erőmű munkatársai közül sokan már eddig is nagyobb sugárterhelést szenvedtek el, mint amennyit az ilyen munkahelyek egészségügyi előírásai engedélyeznek, de a reaktor akár évekig is eltartó rendbetétele közben még további veszélynek lehetnek kitéve. Ez azt jelenti, hogy bármelyiküknél adódhat olyan gond, amely a sugárzásra fokozottan érzékeny szövetek károsodásából ered.
   
Tanimoto Tecuja rákkutató és munkatársai a levélben emlékeztetnek arra, hogy a szervezet gyorsan osztódó sejtjei, mint amilyenek a vérképzőszervek és az emésztőrendszer sejtjei, a besugárzásra fokozottan érzékenyek.
   
A fukusimai katasztrófában három munkás véletlenül nagy sugárdózist kapott, amikor a sugárszennyezett vízben állt. Ez szerencsére nem okozott végzetes bajt, de figyelmeztetett arra, hogy ilyen veszélyhelyzetek még bármikor előfordulhatnak, ráadásul az utórengések sem szűntek meg.
   
A japán szakértők hangsúlyozzák, hogy Csernobilban kilenc sugársérült csontvelő-átültetést kapott. Az ilyen beavatkozás a mai technika mellett csökkenti a halálozást, de hosszú munka a megfelelő donorok kiválasztása, a kilökődés folyamata elleni küzdelem is kockázatos, a betegek immunrendszere a beültetést követően ugyancsak károsodik.
   
Ezért javasolják a fukusima baleset valamennyi sérültjétől a vérvételt és a vér tárolását, amely a mai technikával megoldott. Saját vérsejtek esetében a kilökődéstől nem kell tartani, nincs szükség immunoszupresszív gyógyszerek alkalmazására. A saját sejtek hatására gyorsabb a vérképzőrendszer föléledése, mint mástól kapott sejtanyagok esetén. A mai vérbankokban ezek a vérminták biztonságosan tárolhatók: a tokiói Toranomon kórház már vállalta is ezt a feladatot.