Százezrek emlékeztek meg vasárnap Jerevánban az Oszmán Birodalomban élő örmények elleni tömeggyilkosságok áldozatairól és üldöztetésük kezdetének 96. évfordulójáról.
Az ország minden részéből és külföldről is a fővárosba érkeztek az örmények, hogy felzarándokoljanak az emlékműhöz a város melletti hegyre, és virágot helyezzenek el ott. Olyan sok volt a virág, hogy a nap végére két méter magas halmokat alkottak. Voltak, akik "A népirtás sohasem évül el", vagy "Senkit és semmit nem felejtünk" feliratú transzparenssel érkeztek.
Szerzs Szargszján elnök beszédében dicsérte azokat a török értelmiségieket és másokat is, akik felemelik a szavukat a két nép közötti megbékélésért, de szigorú szavakkal illette az ankarai kormányt. "Ma Törökországban több ésszerű vélemény hangzik el, mint bármikor korábban. A hivatalos török politika azonban továbbra is tagad. Számunkra egy dolog vitathatatlan: a tagadás politikája az örmények elleni népirtás közvetlen folytatása. Örményország határozott gesztusokkal bizonyította, hogy a történelem sötét korszakai ellenére törekszik a megbékélésre szomszédaival, közöttük Törökországgal" - mondta az elnök.
Az évforduló előestéjén több ezer fiatal - mielőtt az ország egy pontjáról elindult az emlékműhöz - elégetett egy török zászlót. Szargszján egy évvel ezelőtti ünnepi beszédében kijelentette: Örményország továbbra is elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények elleni tömeges gyilkosságokat. Ezúttal nem szólt erről a követelésről.
1915-ben ezen a napon a török hatóságok több mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban (Isztambul). Ez volt a kezdete az örmények 1917-ig tartó deportálásának és tömeges megölésének. Örmény adatok szerint ennek több mint másfél millióan estek áldozatul.
Törökország, az Oszmán Birodalom jogutódja azonban csak mintegy 300-500 ezer ember halálát ismeri el. Ankara szerint az örmények nem népirtásnak, hanem annak a káosznak estek áldozatul, amely az első világháború idején, a birodalom végnapjaiban uralkodott. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérés súlyos tehertétel a két ország kapcsolataiban.
Törökország és Örményország 2009 októberében jegyzőkönyvet írt alá megbékélésükről, a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és egy határátkelőhely újbóli megnyitásáról, de a folyamat elakadt a felek kölcsönös vádaskodása miatt. Szargszján éppen a tavalyi évforduló előtt jelentette be, hogy Jereván egyelőre nem ratifikálja az Ankarával való viszony rendezését célzó megállapodást. Isztambulban - török jogvédők, értelmiségiek és művészek - tavaly emlékeztek meg először nyilvánosan az 1915-17-es embertelen tettekről.
Nem elsőprideozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
Magyarország minden különösebb ellenállás nélkül megszavazta a szankcók meghosszabbítását. Ennek a csomagnak a csomag legnagyobb tétele az Orosz Központi Bank európai bankokban fellelhető vagyonának zárolása.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
