szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az orosz, kínai és libanoni ellenkezés miatt nem jutott egyetértésre az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) zárt ajtók mögötti ülésén arról az európai országok által beterjesztett nyilatkozattervezetről, amelyben elítélték volna a szíriai reformpárti tüntetések erőszakos leverését.

Nem lesz nyilatkozat - közölte egy neve elhallgatását kérő ENSZ-diplomata a világszervezet New York-i székházában, helyi idő szerint szerdán tartott tanácskozás után. A nyilatkozattervezetet Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália közösen nyújtotta be a héten.

A dokumentumban elítélték volna, hogy a szíriai biztonsági erők erőszakot alkalmaznak - éleslőszert, sőt harckocsikat vetnek be - a tüntetőkkel szemben, Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát pedig önmérsékletre intették volna. Emberi jogi szervezetek szerint a tüntetések erőszakos leverése több száz civil életét követelte. A nyilatkozat elfogadását az előterjesztők mellett az Egyesült Államok is támogatta.

ENSZ-diplomaták szerint a Biztonsági Tanács több tagállama - a vétójoggal rendelkező, állandó tag Kína és Oroszország, valamint a nem állandó tag Libanon - ellenállásán azonban megbukott a nyilatkozat elfogadása. Libanon a BT egyetlen arab tagországa, amelynek zavaros a viszonya a szomszédos Szíriával. Ez utóbbinak jelentős a befolyása a libanoni politikára.

Az európai tagországok kérésére a BT-ülés ezt követően zárt ajtók mögötti tanácskozásból nyílt üléssé alakult át. A tanácskozás ezen szakaszában Alekszandr Pankin, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese úgy vélekedett, hogy a szíriai tüntetőkkel szembeni erőszak nem jelent fenyegetést a nemzetközi békére és biztonságra nézve, s arra figyelmeztetett, hogy az arab országban zajló eseményekbe történő külső beavatkozás polgárháborúhoz vezethet.

Eközben a demokráciakövetelő tüntetőkkel szembeni erőszakos kormányzati fellépés miatti tiltakozásul kilépett a Szíriában kormányzó Baasz pártból több mint kétszáz párttag, ami a hatalmi elittel való komoly nézeteltérés első nyilvános jele. Az arab országot az 1963-as puccs óta tekintélyelvű módszerekkel kormányzó Baasz pártból való kilépés elképzelhetetlen volt, mielőtt idén március 18-án - a tunéziai és egyiptomi elnökbuktató demonstrációkon felbuzdulva - demokráciakövetelő tüntetések robbantak ki Szíriában.

MTI

Emberi jogi szervezetek szerint azóta már több mint 450 ember halt meg a biztonsági erők és a tüntetők összetűzéseiben. A dél-szíriai Deraa tartományban és a környező régiókban a Baasz párt kétszáz tagja szerdán benyújtotta kollektív lemondását, tiltakozásul amiatt, hogy Deraa városában a rendfenntartók hétfő óta legalább 35 tüntetőt öltek meg. A Földközi-tenger partján fekvő Bánjász városában hasonló okokból szerdán 28-an szintén lemondtak párttagságukról.

Elemzők szerint az egész országra kiterjedő tüntetések egyre intenzívebbek, s a kezdetben még a rendszer reformját szorgalmazó tüntetők már a rezsim megbuktatását követelik. Aszad elnök a szükségállapot megszüntetésével megkísérelte enyhíteni az elégedetlenséget, de ez kevésnek bizonyult a tüntetések beszüntetéséhez, hiszen változatlanul érvényesek a titkosrendőrség kiterjedt jogosítványai és nem változott a Baasz párt hatalmi monopóliuma.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!