A kormányzó polgári párt (GERB) soraiba tartozó Nikolaj Mladenov indítványa szerint a szóban forgó személyek a jövőben nemcsak hogy külföldön nem vállalhatnak vezető tisztséget, de a külügyminisztériumban sem juthatnak hozzá magasabb pozíciókhoz, sőt még a külügyminisztériumi osztályok vezetését sem bízzák rájuk. A javaslat szerint a néhai kommunista állambiztonsági szolgálat egykori dolgozói az EU, a NATO és az ENSZ intézményeiben és más nemzetközi hivatalokban sem dolgozhatnak.

A volt titkosszolgálatok aktáit átvilágító bizottság 2010 végén derített fényt a diplomaták múltjára: 38 nagykövetről és főkonzulról bizonyosodott be, hogy a hidegháború idején a hírszerzés és az elhárítás területén dolgozott. Az indítványban szerepel az is, hogy ezentúl azokat, akik diplomáciai vonalon szeretnének elhelyezkedni, az átvilágító bizottság vizsgálatának vetik alá. A bolgár külügyminisztérium ügynökmúlttal rendelkező dolgozói ugyan nem vesztik el munkahelyüket, de áthelyezésre kell számítaniuk.

A nagykövetek kinevezése és hazahívása Georgi Parvanov államfő hatásköre. Az elnök azonban nem akart tömeges leváltást, és azt javasolta, hogy egyenként döntsenek a külképviseleti vezetők sorsáról. Az ügyben az athéni, a belgrádi, a berlini, a bukaresti, a vilniusi, a minszki, a New York-i, a párizsi, a pekingi, a szarajevói, a szkopjei, a stockholmi és a tbiliszi bolgár képviseletek vezetői érintettek, közülük eddig 13-at hívtak haza.