Noha a nagyhatalmak próbálnak komoly nyomást gyakorolni Jerevánra és Bakura egyaránt, az előjelek alapján nem lehet áttörésre számítani a kazanyi találkozón, amely a kilencedik ilyen háromoldalú megbeszélés Dmitrij Medvegyev orosz elnök 2008. májusi hivatalba lépése óta.

Örményország és Azerbajdzsán a Szovjetunió végnapjaiban rövid, de véres háborút vívott egymással Hegyi-Karabahért. A harcok veszteségmérlege 30 ezer halott és egymillió földönfutó volt. Az utóbbi hónapokban a felek fokozták a harcias retorikát, és megszaporodtak a fegyveres incidensek az 1994-es tűzszünettel létrehozott demarkációs vonal mentén. Ezért elemzők már egy újabb háború kitörésének eshetőségét latolgatják.

A fegyveres konfliktus kiújulásának esélyét növeli, hogy Azerbajdzsán a Kaszpi-tengerből kitermelt szénhidrogénkincs eladásából befolyó tetemes bevétel jelentős hányadát védelmi kiadásokra fordítja. Ez évente nagyjából 3 milliárd dollár, vagyis több mint Örményország teljes költségvetése. Egy esetleges fegyveres konfliktus esetén Azerbajdzsán bizonyosan számíthatna Törökországra, az azerivel rokon török nép államára, Örményország nyugati szomszédjára, a keresztény állam ősellenségére.

A fegyveres konfliktus kirobbanását gátló erőegyensúlyt a Jerevánnak nyújtott orosz katonai támogatás biztosítja. Egy tavaly aláírt örmény-orosz megállapodás értelmében 2044-ig fennmarad az örményországi Gjumriban - a török határtól nem messze - működő orosz katonai támaszpont. Az orosz parlament felsőháza a kazanyi csúcstalálkozó előtt két nappal ratifikálta azt a kiegészítő jegyzőkönyvet, amelynek értelmében a megállapodás 2044 után ötévente automatikusan meghosszabbodik, ha valamelyik fél hat hónappal a lejárat előtt nem jelzi ezzel ellentétes szándékát. A bázison Moszkva legalább háromezer - egyes források szerint ötezer - katonát és jó néhány MiG-29-es vadászgépet állomásoztat, és egy Sz-300-as légvédelmi rendszert is telepített. A megkülönböztetett örmény-orosz viszony jele volt az is, hogy elsőként - április végén - az Armavia örmény nemzeti légitársaság szállított utasokat az új, orosz fejlesztésű utasszállító repülőgéppel, a Szuhoj Superjet 100-zal.

Szerzs Szargszján örmény elnök mérsékelt derűlátással nyilatkozott a hét végi csúcstalálkozóról szerdán Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. "Ha konstruktív lesz a légkör, és Azerbajdzsán nem áll elő új követelésekkel, pozitív eredmény születhet" - mondta, de rögtön hozzáfűzte: Azerbajdzsánban továbbra is nagyon erős az "örménygyűlölet", és ez komoly akadálya a konfliktus rendezésének.

A fegyveres konfliktus kiújulása ellen hat, hogy a WikiLeaks portál által megszerzett amerikai diplomáciai jelentések szerint Ilham Aliyev azeri elnök a külpolitikában rendkívül pragmatikus, és konstruktív, már-már harmonikus viszonyt alakított ki örmény hivatali partnerével. Ugyanez nem mondható el a két ország külügyminiszteréről.

Az is az újabb háború esélyét csökkenti, hogy jövőre Azerbajdzsán rendezi az Eurovíziós dalversenyt. Baku ugyanis szeretné a kőolaj- és földgázkincsén kívül mással is kivívni a nyugati országok elismerését, és ebbe a képbe aligha fér bele egy háború megindítása.

Az örmény és az azeri külügyminiszter áprilisban és júniusban Moszkvában igyekezett előkészíteni a hét végi kazanyi csúcstalálkozót. Ezen Medvegyev orosz elnök megpróbálja elérni, hogy a két, Kaukázuson túli ország elnöke véglegesítse azt a 14 pontból álló, Alapelvek néven emlegetett keretmegállapodást, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a felek között közvetítő úgynevezett Minszki csoportja (az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország) terjesztett elő.

Május végén a franciaországi Deauville-ben a G8-csúcs alkalmából az amerikai, az orosz és a francia elnök szokatlanul éles hangvételű közös nyilatkozatban követelt konkrét eredményeket a felektől. Szokatlan volt az is, hogy Barack Obama amerikai elnök a hármas csúcstalálkozó előestéjén telefonon beszélt az örmény és az azeri elnökkel, és a washingtoni Fehér Ház tájékoztatása szerint elmondta nekik, hogy "itt az ideje" megoldani a konfliktust.

Ha a nagyhatalmak fokozott diplomáciai erőfeszítései ellenére sem sikerül még idén megállapodni a tűzszünetet felváltó békemegállapodáshoz vezető útitervben, 2012-ben sokkal nehezebb lesz - mutatott rá Tom de Waal, az amerikai Carnegie intézet kutatója. Jövőre ugyanis elnökválasztást tartanak a karabahi konfliktusban érintett öt országból négyben, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Franciaországban és Örményországban. Márpedig e fontos belpolitikai "sorskérdés" esetén a három hatalom vezetői aligha fognak időt szakítani arra, hogy az örmény-azeri konfliktussal foglalkozzanak.