A német konzervatív napilap a Magyarországon, Nagy- Britanniában és Németországban tett vizitet egyfajta "bevásárló körútként" jellemezte. Utalt arra, hogy Európa egyes fővárosaiban ezt vegyes érzelmekkel fogadták. Európának azonban nem kell félelmeket táplálnia az út miatt - ítélte meg az újság. Ven Csia-pao az adósság-, illetve pénzügyi válság sújtotta Európát kereste fel, és a tengerentúli gazdag nagybácsi szerepét játszotta. A briteket és a németeket zsíros kereskedelmi szerződésekkel örvendeztette meg, Magyarországon pedig állampapírokat vásárol. "A magyar ajándék olyan gazdagra sikerült, hogy az ottani miniszterelnök boldogan állapította meg: középtávon immár nem kell aggódni a költségvetés miatt" - írta a lap.

Az újság szerint senki nem állíthatja azt, hogy a kínai kormányfőt a népek közötti megértés előmozdítása vezérelte. Ezért felmerül a kérdés, hogy Európának egy nap milyen árat kell fizetnie mindezért. Vajon a feltörekvő ázsiai nagyhatalom az európai kontinens gyengélkedését akarja kihasználni arra, hogy ottani befolyását biztosítsa? Vajon Európa egy második Afrika lesz, ahol a kínaiak beruházásaik révén a legerősebb külföldi hatalommá válhatnak? - tette fel a kérdéseket a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.

AP

A lap szerint a döntő kérdés az, vajon az ilyen (üzleti) kapcsolatokból származó függőség kölcsönös-e, avagy csakis az egyik felet sújtja. Európa és Kína esetében ez a viszony azonban nem lehet "problémás" - ítélte meg az újság, utalva arra, hogy az Európai Unió tagállamai többet importálnak ugyan Kínából, mint amennyit exportálnak oda, az európai export azonban az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett.

Hasonlóan ítélte meg az újság azt a tényt is, hogy Kína európai államkötvényeket vásárol. Emlékeztetett arra, hogy a távol-keleti ország már évek óta az Egyesült Államok legfőbb hitelezője, anélkül, hogy Washingtont ezért pórázon tartaná. Ugyanez a helyzet Európát illetően is - vélte a lap. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint a kínai miniszterelnök" bevásárló körútjának" tanulsága teljesen más. A kínai miniszterelnök egy - hosszú idő óta lehetőségei felett élő - kontinens számára bizonyította, hogy milyen kényelmes lehet egy jól teletömött "háborús kassza". Kína - mint írta - saját jólétét nem habzsolta fel, hanem - a kommunista párt nyomására - arra használja, hogy megvásárolja mindazt, amire a világ egyik nagyhatalmának szüksége van. Mégpedig jó kapcsolatokat akar a fontos kereskedelmi partnerekkel, nyersanyagot mindenhonnan és mindenekelőtt egy erős hadsereget - tette hozzá a lap, emlékeztetve arra, hogy a kínai fegyverkezési kiadások évről-évre növekednek, és a jövő egyik legerősebb hadserege jön létre.

A jelenlegi - világtörténelmi szempontból döntő - időszakban ugyanakkor Európa súlyos költségvetési gondokkal küszködik. Nemcsak Görögországban, hanem más országokban is generációk éltek hitelből, a világ legeladósodottabb országok listáján egy sor uniós tagállam szerepel. Európa már elfogyasztotta saját jövőjét - vélte a lap, példaként hozva fel, hogy Németországban a szociális kiadások és az adósságtörlesztés a költségvetés legnagyobb kiadási tételét jelenti. Ebből kiindulva nem azért kell aggódni, hogy Kína befolyása növekszik Európára - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A lap szerint sokkal inkább az az aggasztó, hogy Európa annyira legyengül, hogy azon már Kína sem segíthet.