"Egyre távolabb Európától" - a magyar médiáról ír a Der Spiegel

Újabb offenzívát indít az újságírók ellen a miniszterelnök címmel közölt hosszú írást a magyar média állapotáról a Der Spiegel német lap online kiadása.

"Orbán akaratának megfelelően Magyarország jelenleg kozekvensen és folyamatosan távolodik el az európai értékektől. Így a magyar munkanélküliek – egy törvényjavaslat szerint – a jövőben közmunkára lennének kényszerítve. Ha túl messze van a munkavégzés helye, munkatáborokban helyeznék el őket" – írja a főként Magyarországgal és Romániával foglalkozó újságíró, Keno Verseck a Der Spiegel német lap online kiadásában csütörtökön megjelent cikkében.

Hozzáteszi: az új választási törvényt „kifejezetten úgy szabják, hogy az Orbánnak és pártjának, a Fidesznek lehetővé tegye, hogy hosszú távon is övék legyen a hatalom; a sztrájkjog és a vallásszabadság szintén fenyegetett helyzetben van”. A szerző feleleveníti a kínai kormányfő, Ven Csia-pao budapesti látogatását, amikor Orbán „nagy lelkesedéssel dicsérte a kínai modellt”. Megjegyzi: a Kínával kritikus hangokat a hatóságok elhallgattatták.

„Pontosan a magyar uniós elnökség végére időzítve Orbán és kormánypártja folytatja a vitatott médiapolitikáját” – írja a Der Spiegel szerzője, aki a közmédiából való kirúgási hullámot emeli ki, aminek mértéke szerinte „példátlan”. „A 3400 foglalkoztatott majdnem egyharmadának kell őszig mennie. 550 szerkesztő, riporter, technikus kapta meg a napokban a felmondólevelet, köztük egész osztályok és szerkesztőségek, mint például az MTV parlamenti tudósítói” – olvasható.

„Az elbocsátottak között nem csak olyanok vannak, akik kimondottan kormánykritikusnak mondhatók. Kirúgtak több híres és elismert, díjazott újságírót is, akiknek belföldi és külföldi tudósításai kiegyensúlyozottak és minőségiek voltak” – teszi hozzá a szerző.

Az elbocsátások régóta tervbe voltak véve, hivatalosan takarékossági törekvésekkel indokolják őket – írja Verseck, aki megjegyzi: a közrádió és a köztévé valóban adóssághegyeket halmozott fel és kikerülhetetlen emiatt az átszervezés. Az ellenzék azonban szisztematikus politikai tisztogatással vádolja a kormányt – olvasható a cikkben.

A cikkben Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter látogatásáról is szó esik, kiemelve, hogy ő is kritizálta a magyar médiapolitikát.

„A kirúgási hullám előtt nem sokkal figyelmeztette Orbánt a sajtószabadság és a demokrácia megőrzésére” – írja Verseck. A kiritika azonban, úgy tűnik, elmegy Orbán füle mellett – írja. A lap felidézi, hogy tavaly ősszel megalakult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), majd a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) alkalmazásába kerültek a közmédiában dolgozók. Emögött a szerző szerint valójában az a szándék állt, hogy lehetőség nyíljon a tömeges elbocsátásokra.

Decemberben a parlament elfogadta az új médiatörvényt, melynek „előírásai erősen befolyásolják az újságírók munkáját”. Megemlíti az Európai Tanács éles kritikáját, mely után „pár pontban módosítottak a törvényen februárban, ám mindenekelőtt a közmédiában dolgozó újságírók dolgát nehezítik meg egy csomó gumiparagrafussal”. Hétfőn pedig olyan módosítást is megszavazott a parlament, mely szerint könnyebben elvehető a privát rádióktól és tévéadóktól a sugárzási engedély – írja a szerző.

A cikkben idézik Bogár Zsoltot, a Kossuth Rádióból kirúgott szerkesztőt, aki Mong Attilával együtt egyperces néma csendet tartott a médiatörvény ellen való tiltakozásul, majd emiatt eljárást indítottak ellenük. Bogár szerint Orbánék csak arra vártak, hogy véget érjen az uniós elnökség, hogy aztán a saját embereikkel töltsék fel a magyar médiát.

A cikkben ilyen „saját emberként” említik meg Papp Dánielt is. Kiemelik, hogy Papp volt az, aki meghamisított egy anyagot Daniel Cohn-Bendittel kapcsolatosan. „Köszönetképpen kinevezték az MTVA hírszerkesztőségének élére” – teszi hozzá a lap.
A lap szerint Bogár Zsolt és Mong Attila tiltakozása az egyetlen kiemelhető tiltakozás egyelőre, ugyanis „a magyar médiapiac kicsi, így ehhez foghatóan nagy a félelme az újságíróknak attól, hogy elveszítik munkájukat”.

A szerző szerint ez a helyzet talán megváltozhat, ugyanis tiltakozási hullám indul el a következő napokban. „Ez azonban a magyar kormányfőt egyelőre nem nagyon fogja megérinteni” – teszi hozzá Verseck.